Moszkva erősíteni kívánja a nemzetközösséget
Most hétvégén, a moldvai Chişinǎu-ban (Kisinyov) tartják a Független Államok Közösségének csúcstalálkozóját. A moszkvai lap külön tudósítást és elemzést közöl az eseményről, ebben megállapítja: ez a második ilyen találkozó a szervezet történetében, és célja nyilvánvalóan az, hogy Moszkva megerősítse a volt szovjet térség ingadozó gazdasági kapcsolatrendszerét. Külön figyelmet érdemel még, hogy vajon megbocsát-e Vlagyimir Putyin a rendezvényen jelen lévő orosz miniszterelnök a moldáv elnöknek, Vlagyimir Voropnyinnak korábbi Nyugat-barát politikáért.
Az ambiciózus tervre, mellyel Putyin a találkozóra érkezett, a tagországok elnökei már rábólintottak. Ez egy tizenkét esztendős stratégiát kíván meghatározni, melynek célja szabadkereskedelmi övezet kialakítása a poszt-szovjet térségben, továbbá közös mezőgazdasági politika, valamint nemzetközi szállítási hálózat kialakítása. Moszkva vágyai szerint mindez új életet lehelne a FÁK-ba, mely valaha látott már szebb napokat is. Mint ismeretes, az augusztusi dél-oszét konfliktus óta Grúzia teljesen eltávolodott a szervezettől – még diplomáciai kapcsolatai sincsenek Moszkvával –, Üzbegisztán kilépett az Eurázsiai Gazdasági Közösségből, a mostani találkozón is csak egy miniszterelnök-helyettes képviseli az országot stb.
De Moszkva számára vannak azért biztató jelek is – írja kommentár szerzője, Vlagyimir Szolovjov. 2003-ban Moldva elutasította az úgynevezett Kozak-tervet, ami békét teremtett volna a többségében román etnikum által lakott ország és elszakadni kívánó keleti területe, az orosz lakossággal rendelkező Transznyisztria között; a lépést erőteljes oroszellenes érzelmeket váltott ki, Chişinǎu utcáin orosz zászlókat és Putyin akkori elnök portréit égették a tüntetők. Ezt követően Voronyin elnök bejelentette: Moldva célja a teljeskörű euroatlanti integráció. Moszkva sem késlekedett persze a válasszal. Betiltotta a moldvai áruk – főként a bor – importját és jelentősen felemelte az oda exportált földgáz árát. Azóta persze sok minden megváltozott: Voronyin feladott minden, NATO-tagsággal kapcsolatos korábbi törekvést, és bejelentette annak lehetőségét is, hogy kilép a GUAM-ból, a Moszkva hatalmi törekvéseit ellensúlyozni célzó Grúzia-Ukrajna-Azerbajdzsán-Moldva szövetségből.
Moldva változó politikáját mutatja, hogy Putyin jelenléte ellen a Kereszténydemokrata Párt alig 200 tagja demonstrált csak. Ennek fényében könnyen valósak lehetnek azok a jelek, amelyek Moszkva azon szándékára utalnak, hogy Transznyisztria esetében nem fogja annak függetlenségét elismerni, szemben Dél-Oszétiával és Abháziával. Ennek előfeltétele, az előkészített dokumentumok szerint, Moldva örökös semlegességi státuszának garantálása és egy olyan politikai kinyilatkoztatás, miszerint az ország sohasem fog tagjává válni a NATO-nak.
A jelenleg is kormányzó Moldvai Kommunista Párt hajlandó az ország egységének megőrzéséért, no meg a következő márciusban sorra kerülő választások megnyeréséért bármilyen árat megfizetni – írja a kommentár. E pillanatban pedig egyedül Moszkvának van lehetősége, hogy garantálja a területi integritást, illetve, hogy minden eszközt mozgósítson a választási győzelem érdekében. E segítségért azonban Voronyinnak meg kell követnie Moszkvát, amiért 2003-ban nem írta alá a Transnyisztriának széleskörű autonómiát adó, illetve az oroszbefolyás előtt a kapukat kitáró úgynevezett Kozak-tervet.
A Kommerszantnak nyilatkozó moldáv hivatalos források megállapították: minden egyedül Moszkvától függ. A dél-oszét konfliktust követően megnyílt a lehetőség arra, hogy a transznyisztriai területi vitát ne fegyverrel, hanem diplomáciai úton oldják meg. Ebbe a Nyugat is belement. A lapnak szintén nyilatkozó, nacionalista érzelmű politikus, Jurie Roşca viszont úgy véli: az oroszok nem feltétlenül döntötték el, hogy készek belemenni egy ilyen megegyezésbe. Nem akarják ugyanis elkövetni a 2003-as hibát, amikor a moldáv vezetés hajlott elfogadni a moszkvai terveket, a lakosság azonban szembeszegült azokkal.
