Cikkek a nagyvilágból

Feliratkozás a hírlevélre

NAPI SZEMLE2010. március 12.

A szomáliai élelmiszersegély felét ellopják

The New York Times

A New York-i napilap birtokába került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé jövő kedden kerülő jelentés, amely a szomáliai élelmezésügyi ENSZ programot világítja át. A dokumentum megállapítja, hogy a Szomáliába küldött élelmiszersegélyek fele kerül csak az éhezőkhöz. A többi korrupt vállalkozókat, radikális iszlamista szervezeteket és az ENSZ helyi irodáinak alkalmazottait gazdagítja.

A melegházasság legalizálása gazdaságélénkítő hatású lehet

The Washington Post

Az amerikai Williams Institute kutatása állítja, hogy Washington városa gazdasági szempontból jól jár a homoszexuálisok egybekelésének lehetővé tételével - adja hírül a washingtoni napilap. A melegházasságok akár 700 új munkahelyet teremthetnek, és három év alatt összesen 52 millió dollárral élénkítik az egyneműek hazasságát a múlt héten legaliázó főváros gazdaságát.

Az arab fiatalok demokráciára és jólétre vágynak

The Media Line

Az amerikai nonprofit hírportál ismerteti az ASDA'A Berson-Marsteller Arab Youth Survey átfogó közel-keleti közvélemény-kutatásának eredményeit, amelyekből kiderül, hogy az arab fiatalok többsége kozmopolita értékeket vall, és a békés nemzetközi együttműködés híve.

A hadiipari protekcionizmus ára

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A nyugat-európai, mindenekelőtt repülőgépeket és űreszközöket gyártó konzorcium, az bejelentette: kiszáll az amerikai légierő által kiírt, 35 milliárd dolláros tankergép-pályázatból. Az Airbusokat is gyártó EADS azzal indokolta döntését, hogy a pályázat feltételeit eleve a Boeingre írták ki, amely egyedüliként előzi meg a világpiacon.

A menekült, aki németnek tartja magát

Die Zeit

A huszonkét éves Hassan Khateb, a frankfurti egyetem joghallgatója németnek érzi magát, Jordániát nem ismeri, a hatóságok mégis vissza akarják toloncolni oda. A frankfurti hetilap interjújából kiderül: szülei hibát követtek el, amikor palesztinnak vallották magukat és nem jordánnak, mert ezt a hatóságok megtévesztéseként értékelték – 17 év után. Mert a család akkor érkezett Németországba, kiutasításuk azonban most bármelyik pillanatban megtörténhet.

Kultúrák konfliktusa

Irish Examiner

Írországban hét muzulmánt tartóztattak le azzal a váddal, hogy egy svéd karikatúrista meggyilkolását tervezték. Lars Vilks egy korábbi, Mohamed prófétát ábrázoló vicces rajza – állapítja meg az ír napilap – meglehet számos muszlim hitűt sérthetett, ugyanakkor a nyugati kultúrkörben nem jelent bűnt, főbenjárót meg végképp, ha a szent embert valaki egy kutyával együtt ábrázolja.

A válságban leginkább érintett két állam: Spanyolország és Írország

El País

Az OECD jelentést tett közzé arról, hogy a gazdasági világválság által két leginkább érintett állam Spanyolország és Írország. Számítások szerint az idei spanyol GDP legalább 10,6 százalékkal esik vissza, elsősorban az abnormálisan nagy munkanélküliség miatt. A szervezet ajánlásai alapján Madridnak azonnal reformokat kell életbe léptetnie, elsősorban az oktatásban, illetve a munkaerőpiacon.

A razzia: film a párizsi zsidók deportálásáról

Le Figaro
Három és fél millió néző, a hallgatóság 13,7 százaléka követte március 9-én este a France 2 francia közszolgálati tévécsatornán fő műsoridőben, 20 óra 35 perctől 23 óráig tartó műsort az úgynevezett kerékpárstadioni razziáról - a párizsi zsidók 1942 júliusában történt elhurcolásáról. A műsor nézettsége megelőzte a Nouvelle Star című francia valóságshowt is, és ezzel a második helyre került az adók versenyében.

Latin-amerikai természeti és társadalmi csapások

Letras Libres

Rafael Gumucio, a neves mexikói író az idei év – és talán az évtized – legszörnyűbb földrengéseinek következményeit hasonlítja össze a Letras Libres számára írt cikkében. Mind Haitin, mind pedig Chilében eddig még sohasem tapasztalt pusztítást vitt végbe a katasztrófa, mindkét országban rengeteg ember veszítette életét és nagy az anyagi kár. Ám a hasonlóságok – írja  – ezzel mintha véget is érnének.

A litván diplomácia dilemmái

Delfi

Az újonnan az európai struktúrákhoz visszatérő államok – és ezek között Litvánia is – megvalósíthatták régi álmukat és a lakosság stratégiai céljainak legjavát azzal, hogy csatlakoztak az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz – írja a vilniusi napilap. Ám történelmük eme szakasza lezárult, és az új perspektívák nem mindenben egyeznek azokkal a célokkal, melyeket egyes meghatározó európai tényezők szeretnének az egész Unió számára előírni.

Sztálin – a pozitív hős

RIA Novosztyi

A moszkvai városháza még február 17-én olyan döntést hozott, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin képmását ábrázoló óriásplakátokkal díszítsék fel a fővárost a második világháborúban  aratott győzelem 65. évfordulójának tiszteletére. A döntés azonnal heves vitákat váltott ki – írja elemzésében Szergej Varsavcsik –, különösen az emberjogi szervezetek részéről, de visszavonására eddig nem került sor, elsősorban azért, mert a háborús veteránok azt nagyszámban támogatták.

Dunaparti Phenjan

Pravda (Pozsony)

A pozsonyi napilap blogja - amelyet az Eurotopics című nemzetközi szemlelap is átvett - emlékezteti az olvasókat arra, hogy az osztrák sajtó milyen hangot ütött meg Szlovákiáról szólva, Észak-Koreához hasonlítva azt. Ha valaki szégyelli a hasonlatot, akkor elsősorban azokra haragudjon, akik kiötölték a legújabb szlovák törvényt, mely a hazafias büszkeséget igyekszik propagálni és védeni – írja a cikk.

Német politikusok nyílt levele: „Ideje lenne Oroszországot meghívni NATO-ba”

Der Spiegel

A hidegháború lezárulta óta teljesen átalakult a világ biztonságpolitikai térképe. A Kelet-Nyugat szembenállás a múlté, sőt, az egykori ellenségek - a Szovjetunió és a NATO tagállamai - érdekei közösek. Tekintélyes német politikusok a hamburgi hetilapban megjelent nyílt levében szorgalmazzák Oroszország NATO-felvételét.

A kiberháború már megkezdődött...

The Times

A NATO és az Európai Unió hivatalaiban körözött figyelmeztetések szerint jelentősen megszaporodtak a Kínából és az iszlamista terrorsta szervezetktől induló, titkos információk megszerzését célzó hackertámadások - áll a londoni konzervatív napilapban. A titkos és bizalmas információk védelme érdekében korlátozni kellett az elektronikus kommunikációt.

A válság az amerikai általános iskolákat is elérte

The Wall Street Journal

A New York-i konzervatív napilap információi szerint az Egyesült Államokban több mint száz körzetben heti négy napra korlátozták az iskolai oktatást a működési költségek csökkentésének és a leépítés elkerülésének érdekében. Kritikusok szerint romolhat az oktatás színvonala, ráadásul a szülőknek is gondot jelent a gyerekek pénteki elhelyezése.