Az oroszok és a szabadság
A moszkvai napilap a Levada közvélemény-kutató cég múlt héten kiadott tanulmányát ismerteti, mely az orosz polgároknak a szabadság különféle formáihoz való viszonyát próbálja tisztázni. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az oroszok szívesen feláldoznának több klasszikus szabadságjogot is a jólétért és biztonságért cserében.
A megkérdezettek 55 százaléka úgy véli: az ember akkor szabad, ha az állam biztosítja számára a munkahelyet, 53 százalékuk a szabadság kifejeződését abban látja, hogy bármit megvehet, amit csak szeretne.
A szabad lakhelyválasztás vagy a szólásszabadság már sokkal kevesebb embert vonzott, az előbbi 45, az utóbbi csak 42 százaléknak fontos. Még ennél is kevesebben gondolják lényegesnek, hogy a bírósághoz jogorvoslatért lehessen fordulni (40 százalék), illetve a magántulajdonhoz fűződő jogokat is mindössze 38 százalék hangsúlyozta.
A politikai szabadságjogok az oroszok szemében alig bírnak fontossággal, a többpártrendszer garantálását mindössze 13 százalék gondolja lényegesnek saját szempontjából, és csak 10 százalék a gyülekezési szabadságot.
A jelenlegi orosz alkotmányt, mely a felsorolt jogokat az ország polgárainak megadta, 1993-ban fogadták el. Ugyanakkor – állapítja meg a cikk – az elmúlt tizenhét évben semmiféle fejlődés nem volt tapasztalható, a társadalmat továbbra is patriarchális viszonyok, az államtól való függés kultusza, valamint infantilizmus jellemzi. A Levada által közreadott eredmények elég sok okot adnak a szkepticizmusra – állapítja meg a Nyezaviszimaja Gazeta.













