Az urbanizáció megállíthatatlan
A brit liberális napilap ismerteti az ENSZ Világvárosok állapota című kétéves jelentését. A dokumentum rávilágít, hogy a világ nagyvárosai folyamatosan terjeszkednek, megavárosokból "megarégiók"-ká növekednek, s országhatárokon is átnyúlva néhányuk hamarosan százmilliós népességűvé is duzzadhatnak. Az urbanizáció inkább előnyös, ám társadalmi és környezetvédelmi dilemmákat vet fel.
A „végtelen városok" névre keresztelt jelenség során a nagyvárosok természetes növekedésük felgyorsulásával magukba olvasztják a környező kisebb településeket. A világ népességének több mint fele már ma is városokban él, és az arány 2050-re akár 70 százalékra is nőhet - állítja az ENSZ.
Az ENSZ Habitat kutatása szerint hamarosan több száz kilométeres átmérőjű, egybefüggő megavárosok jönnek létre. Rio de Janeiro és Hong Kong már most is hatalmas: utóbbi 120 milliós népességgel rendelkezik, ha beszámítjuk a környékbeli, a nagyvárosokkal szervesen egybeépült települések lakosságát.
A jelentés összességében pozitív jelenségként értékeli az urbanizációt, hiszen a városok növekedése a nyomor csökkenésének jele. Az ENSZ azonban arra is figyelmeztet, hogy a városok növekedése fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami politikai instabilitást okozhat. Az urbanizációnak környezetvédelmi szempontból is vannak káros mellékhatásai: csökken a megművelhető területek aránya és nő az energiafogyasztás.













