Cikkek a nagyvilágból

Keresés az archívumban

A szomáliai élelmiszersegély felét ellopják

pogonyi, cs, 2010/03/11 - 11:46

The New York Times

A New York-i napilap birtokába került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé jövő kedden kerülő jelentés, amely a szomáliai élelmezésügyi ENSZ programot világítja át. A dokumentum megállapítja, hogy a Szomáliába küldött élelmiszersegélyek fele kerül csak az éhezőkhöz. A többi korrupt vállalkozókat, radikális iszlamista szervezeteket és az ENSZ helyi irodáinak alkalmazottait gazdagítja.

A Világ Élelmezési Programja (WFP) 2,5 millió éhezőről gondoskodik. Az ENSZ égisze alatt működő szervezet tavaly összesen közel félmilliárd dollárból gazdálkodott. A WFP egyik kiemelt programja a kalózok által ellehetetlenített szomáliai élelmiszer-ellátási rendszer újjáépítése.

A program azonban meglehetősen nehézkesen halad. A szomáliai partoknál garázdálkodó kalózok rendszeresen elorozzák a segélyszállítmányokat. Sajnos a törvény emberei is nehezítik a küldetés sikerét. A korrupt szomáliai kormányhivatalnokok együttműködnek a banditákkal: jó pénzért hajlandók diplomata vízumot adni nekik különböző európai országokba. Különösen aggasztó, hogy az élelmiszer-segélyek egy része is a kormányellenes lázadók és az iszlamista terrorszervezetek kezére jut.

A The New York Times információi szerint a dokumentum azt javasolja Ban Ki-moon ENSZ-főtitkárnak, hogy kezdeményezzen független vizsgálatot a szervezeten belül a visszaélések felderítése érdekében.

Eredeti cikk

Címkék: korrupció, ENSZ, Afrika

Ország: Szomália

Nyomtatóbarát változat

Cikk küldése e-mailben

Elemzés

A görögtűz nem áll meg Európánál
„Egyetlen fejlett gazdaság sem kerülheti el az államcsődöt”
Az Európai Unió megmenti Görögországot az összeomlástól, ám a bajoknak ezzel még nem lesz vége - írja Niall Ferguson, a neves brit gazdaságtörténész a Financial Times véleményrovatában. Előbb-utóbb újabb EU-tagállamok, egyebek között Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok is bajba kerülhet a magas államháztartási hiány és az eladósodottság miatt.
tovább
Látszatállamok a nemzetközi jog határmezsgyéjén
A tisztázatlan státuszú területek geopolitikai kockázatai
A szuverán országokból kiszakadó területek hagyományosan önálló államiságra és nemzetközi elismerésre vágynak. Az elmúlt évtizedekben azonban új jelenség figyelhető meg - írja Graeme Wood amerikai publicista a Foreign Policy című lapban. Világszerte egyre több a gyakorlatilag önállóvá vált kis terület, amely független miniállamként működik, ám nem törekszenek teljes szuverenitásra és nemzetközi elismerésre.
tovább
Twitter és forradalom
A modern technika nem csak a demokratákat segíti
Sokan gondolják, hogy az internet elterjedésével a demokrácia is megállíthatatlanul terjed, hiszen a modern technológia lehetővé teszi, hogy az ellenzék széles körben terjessze nézeteit. A baj csak az, hogy a technika gonosz célokat is szolgálhat - írja Luke Allnutt, a Szabad Európa Rádió hírportáljának főszerkesztője a The Christian Science Monitor véleményrovatában.
tovább
Jalta – és az új világrend
Hatvanöt év és ami utána következik
Hatvanöt évvel ezelőtt, az 1945. február 4. és 11. közötti héten tárgyalások zajlottak a győztes nagyhatalmak között a Krím-félszigeti Nagy Livádia palotában. Később e tárgyalásokat a világ Jaltai Konferenciának, egyszerűsítve Jaltának nevezte, és ez teljességgel megváltoztatta az addigi feltételeket, a nemzetközi rendszert. Az a világ, amelyben ma élünk Jaltának köszönheti létét és jellegét, még ha mára annak meghatározó volta el is enyészett, s új világrend van kialakulóban – írja Dmitrij Koszirjev, az orosz RIA Novosztyi által közölt elemzésben.
tovább
„Oroszország ideológiai vákuumba került”
A múlt nem rehabilitálható, új jövőkép nincs
Az elmúlt években újjáéledni látszott az orosz birodalmi múlt iránti nosztalgia. A moszkvai vezetés - elsősorban Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök, korábbi elnök - több olyan szimbolikus intézkedést hozott, amely a cári Oroszország és a sztálini Szovjetunió emlékének rehabilitására engedett következtetni. Fjodor Lukjanov belpolitikai elemző a The Moscow Timesban megjelent cikke szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Kreml kihátrál a nagyhatalmi szimbolika újjáélesztését követelő szélsőséges kezdeményezések mögül. A vezetés kezdi belátni, hogy a régi ideológiák nem támaszthatók fel. Újat azonban egyelőre nem tud kínálni helyettük.
tovább
Amerika új védelmi politikája
A nagy kihívás a gerilla-hadviselés, a biológiai és a kiberháború
Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta négyéves stratégiai irányelveit. A dokumentum jelzi, hogy a Pentagon szakít a korábbi évtizedek alapelveivel, és a hagyományos háborúk helyett inkább aszimmetrikus összecsapásokra és a terrorizmus elleni harcra összpontosít. Az új stratégiában kiemelt szerepet kap az amerikai érdekeltségbe tartozó számítógépes rendszerek védelme is - értékeli a jelentést Travis Sharp, a Center for a New American Security biztonságpolitikai elemzője a Foreign Policy hasábjain. Peter Warren Singer, a Brookings Institution biztonságpolitikai szakértője viszont éppen az átfogó víziót hiányolja a jelentésből.
tovább
„A középosztály a párt legerősebb bástyája”
A kínai kommunizmus köszöni, jól van
Húsz éve, a hidegháború lezárultakor, a szocialista blokk összeomlásakor sokan biztosra vették, hogy hamarosan Kínában is véget ér az egypártrendszer. Nem így történt, pedig az ázsiai ország az elmúlt két évtized során a világgazdaság motorjává vált. Sőt, újabban mintha még az Egyesült Államok is kezdene beletörődni a kínai demokrácia hiányába. Joshua Kurlantzick amerikai külpolitikai szakértő, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója arra a kérdésre keresi a választ a Boston Globe hasábjain, hogy a gazdasági modernizáció és az internet elterjedése ellenére miért töretlen a Kínai Kommunista Párt hatalma.
tovább
Honnan szerez majd Moszkva munkaerőt?
Az ukrán választások geopolitikai tétje
Az ukrajnai választásoknak, melyeknek második fordulóját február 7-én tartják, világpolitikai jelentősége van, állítja a Stratfornak írt elemzésében Peter Zeihan. Nem egyszerűen egy ország belső viszonyairól és irányultságáról döntenek a szavazók, mert az eredmény geopolitikai érdekeket befolyásol, s meghatározza azt is: hogyan alakul majd a Nyugat és Oroszország viszonya a közeljövőben.
tovább