Cikkek a nagyvilágból

Keresés az archívumban

A leszakadás már 9 hónapos korban megkezdődik

pogonyi, cs, 2010/02/18 - 06:33

The Guardian

A brit liberális napilap ismerteti a Millenium Cohort Study felmérését, amelyből kiderül, hogy az ötéves korukban problémásnak számító gyerekek már kilenchónaposan is kevésbé fejlettek. Egyes szakértők szerint az esélyegyenlőség érdekében ezért már jóval a beiskolázás előtt meg kell kezdeni a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatását.

A 15 ezer gyerek megfigyelésével készült kutatás megállapítja, hogy a kilenchónapos korukban az átlagnál kevésbé fejlett motoros képességekkel rendelkező csecsemők később a szellemi fejlődésben is lassabban haladnak előre kortársaiknál, és ötéves korukra komoly hátrányba kerülnek. Azok a gyerek, akik kilenchónaposan ügyesebben másznak és fognak, nagy valószínűséggel ötéves korukban jobb kognitív képességekkel rendelkeznek.

A jelentés kapcsán minden bizonnyal újra előtérbe fognak kerülni az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdések - írja a The Guardian. A napilap emlékeztet rá, hogy egy néhány napja megjelent másik felmérés megállapította, hogy az iskolakésre rosszabb helyzetű családból származó gyerekek akár egy éves lemaradásban lehetnek szókincs tekintetében.

A The Guardian megjegyzi, hogy a májusban esedékes választás kampányában központi kérdés lesz a szegény családok felzárkóztatásának ügye.

A szakértők megosztottak a gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatban. Vannak, akik szerint már az iskolakezdés előtt szükség lenne felzárkóztatásra, mások szerint azonban a gyerekek számára a legfontosabb az, hogy szüleik nevelhessék őket.

Eredeti cikk

Címkék:

Ország: Nagy-Britannia

Nyomtatóbarát változat

Cikk küldése e-mailben

Elemzés

A görögtűz nem áll meg Európánál
„Egyetlen fejlett gazdaság sem kerülheti el az államcsődöt”
Az Európai Unió megmenti Görögországot az összeomlástól, ám a bajoknak ezzel még nem lesz vége - írja Niall Ferguson, a neves brit gazdaságtörténész a Financial Times véleményrovatában. Előbb-utóbb újabb EU-tagállamok, egyebek között Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok is bajba kerülhet a magas államháztartási hiány és az eladósodottság miatt.
tovább
Látszatállamok a nemzetközi jog határmezsgyéjén
A tisztázatlan státuszú területek geopolitikai kockázatai
A szuverán országokból kiszakadó területek hagyományosan önálló államiságra és nemzetközi elismerésre vágynak. Az elmúlt évtizedekben azonban új jelenség figyelhető meg - írja Graeme Wood amerikai publicista a Foreign Policy című lapban. Világszerte egyre több a gyakorlatilag önállóvá vált kis terület, amely független miniállamként működik, ám nem törekszenek teljes szuverenitásra és nemzetközi elismerésre.
tovább
Twitter és forradalom
A modern technika nem csak a demokratákat segíti
Sokan gondolják, hogy az internet elterjedésével a demokrácia is megállíthatatlanul terjed, hiszen a modern technológia lehetővé teszi, hogy az ellenzék széles körben terjessze nézeteit. A baj csak az, hogy a technika gonosz célokat is szolgálhat - írja Luke Allnutt, a Szabad Európa Rádió hírportáljának főszerkesztője a The Christian Science Monitor véleményrovatában.
tovább
Jalta – és az új világrend
Hatvanöt év és ami utána következik
Hatvanöt évvel ezelőtt, az 1945. február 4. és 11. közötti héten tárgyalások zajlottak a győztes nagyhatalmak között a Krím-félszigeti Nagy Livádia palotában. Később e tárgyalásokat a világ Jaltai Konferenciának, egyszerűsítve Jaltának nevezte, és ez teljességgel megváltoztatta az addigi feltételeket, a nemzetközi rendszert. Az a világ, amelyben ma élünk Jaltának köszönheti létét és jellegét, még ha mára annak meghatározó volta el is enyészett, s új világrend van kialakulóban – írja Dmitrij Koszirjev, az orosz RIA Novosztyi által közölt elemzésben.
tovább
„Oroszország ideológiai vákuumba került”
A múlt nem rehabilitálható, új jövőkép nincs
Az elmúlt években újjáéledni látszott az orosz birodalmi múlt iránti nosztalgia. A moszkvai vezetés - elsősorban Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök, korábbi elnök - több olyan szimbolikus intézkedést hozott, amely a cári Oroszország és a sztálini Szovjetunió emlékének rehabilitására engedett következtetni. Fjodor Lukjanov belpolitikai elemző a The Moscow Timesban megjelent cikke szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Kreml kihátrál a nagyhatalmi szimbolika újjáélesztését követelő szélsőséges kezdeményezések mögül. A vezetés kezdi belátni, hogy a régi ideológiák nem támaszthatók fel. Újat azonban egyelőre nem tud kínálni helyettük.
tovább
Amerika új védelmi politikája
A nagy kihívás a gerilla-hadviselés, a biológiai és a kiberháború
Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta négyéves stratégiai irányelveit. A dokumentum jelzi, hogy a Pentagon szakít a korábbi évtizedek alapelveivel, és a hagyományos háborúk helyett inkább aszimmetrikus összecsapásokra és a terrorizmus elleni harcra összpontosít. Az új stratégiában kiemelt szerepet kap az amerikai érdekeltségbe tartozó számítógépes rendszerek védelme is - értékeli a jelentést Travis Sharp, a Center for a New American Security biztonságpolitikai elemzője a Foreign Policy hasábjain. Peter Warren Singer, a Brookings Institution biztonságpolitikai szakértője viszont éppen az átfogó víziót hiányolja a jelentésből.
tovább
„A középosztály a párt legerősebb bástyája”
A kínai kommunizmus köszöni, jól van
Húsz éve, a hidegháború lezárultakor, a szocialista blokk összeomlásakor sokan biztosra vették, hogy hamarosan Kínában is véget ér az egypártrendszer. Nem így történt, pedig az ázsiai ország az elmúlt két évtized során a világgazdaság motorjává vált. Sőt, újabban mintha még az Egyesült Államok is kezdene beletörődni a kínai demokrácia hiányába. Joshua Kurlantzick amerikai külpolitikai szakértő, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója arra a kérdésre keresi a választ a Boston Globe hasábjain, hogy a gazdasági modernizáció és az internet elterjedése ellenére miért töretlen a Kínai Kommunista Párt hatalma.
tovább
Honnan szerez majd Moszkva munkaerőt?
Az ukrán választások geopolitikai tétje
Az ukrajnai választásoknak, melyeknek második fordulóját február 7-én tartják, világpolitikai jelentősége van, állítja a Stratfornak írt elemzésében Peter Zeihan. Nem egyszerűen egy ország belső viszonyairól és irányultságáról döntenek a szavazók, mert az eredmény geopolitikai érdekeket befolyásol, s meghatározza azt is: hogyan alakul majd a Nyugat és Oroszország viszonya a közeljövőben.
tovább