Pekingi vélemény: „rázós lesz” a kínai-amerikai viszony
A lap felidézte, hogy tavaly Hillary Clinton külügyminisztertől és Nancy Pelosi képviselőházi elnöktől Timothy F. Geithner amerikai pénzügyminiszterig egyik amerikai vezető a másik után érkezett Pekingbe. Hitet tettek az amerikai-kínai együttműködés és barátság mellett, félretéve a Tajvannal, Tibettel, az emberi jogokkal és a kínai valutapolitikával kapcsolatos nézeteltéréseket. Obama elnök sikeres novemberi látogatása új csúcsra emelte a kétoldalú kapcsolatokat. Obama kijelentette: az Egyesült Államok üdvözli, hogy Kína nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi színtereken. 2009-ben a G2 jelentősége nyilvánvalóan nőtt.
Mindazonáltal, folytatódott a "Kínai-amerikai kapcsolatok, hepehupás út" címen megjelent kommentár, az amerikai konzervatívok szemében Obama „galamb" politikája nem fizetődött ki, mivel Kina elutasította a valutájának felértékelésére vonatkozó felszólításokat, és attól is elzárkózott, hogy kötelező erejű klímaegyezményt írjon alá Koppenhágában. Peking keményen ellenállt az Iránnal szemben foganatosítandó új szankcióknak is.
A China Daily idézte Mike Greent, a Bush-kormányzat egyik volt tisztségviselőjét, aki szerint az Obama-kormány tévedésben volt, amikor túlértékelte Pekingtől való függőségét és ezzel „Kínát tette a középbirodalommá, az Egyesült Államokat pedig a segélyt kérő adófizetővé".
2010 első hetében a Pentagon zöld utat adott ahhoz, hogy továbbfejlesztett Patriot légvédelmi rakétákat adjanak el Tajvannak. Peking heves tiltakozása és figyelmeztetései ellenére január 29-én az Obama-kormányzat hivatalosan tájékoztatta a kongresszust a 6,4 milliárd dollár értékű javaslatról. Ráadásul Clinton külügyminiszter közölte, hogy Obama hamarosan találkozik a dalai lámával, ami - írja a China Daily - még jobban fel fogja háborítani a kínai kormányt és a kínai népet.
Az internet szabadságának kérdése további feszültségforrás a két ország között. Miután a Google bejelentést tett Kínából való kivonulásáról, Clinton beszédet mondott arról, hogy az internet szabadsága az amerikai külpolitika egyik pillére, és megbélyegezte az internet kínai cenzúrázását, illetve felszólalt az állítólag Kínából kiinduló világhálós kalóztámadások ellen.
Emellett, emlékeztetett a China Daily, a kereskedelmi vita még a „kínai-amerikai mézeshetek" idején is kísértett, és mivel 2010-ben kongresszusi választások lesznek, a két nagy amerikai párt nem fog visszariadni attól, hogy ostorozza Kína valutapolitikáját, exportstratégiáját, emberi jogi gyakorlatát.
Így annak ellenére, hogy a két rivális országnak fontos közös érdekei vannak, a kínai-amerikai kapcsolatok rázósak és hepehupásak lesznek 2010-ben - írja a China Daily, amely szerint a megoldás kulcsa Washingtonban van. Az Obama-kormánynak politikai bölcsességet kellene tanúsítania, hogy a helyes vágányra terelje a kínai-amerikai kapcsolatokat - figyelmeztet a pekingi lap.
