Cikkek a nagyvilágból

Keresés az archívumban

Bosznia és Grúzia biztonsági kockázatot jelent az EU számára

pogonyi, p, 2010/02/05 - 06:22

EUobserver

A boszniai etnikai villongások kiújulása és a dél-oszét helyzet komoly veszélyeket jelenthet az Európai Unió stabilitása számára - ismerteti a brüsszeli hírportál Dennis C. Blair, az amerikai kormány nemzetbiztonsági főtanácsadójának szenátusi meghallgatását.

Blair arra figyelmeztetett, hogy az EU számára 2010-ben komoly kihívást jelenthet a boszniai illetve a koszovói szeparatista törekvéseinek felerősödése. Az amerikai biztonságpolitikus elsősorban a boszniai helyzetet tartja aggasztónak.

A dél-oszét és az abház autonóm területek tisztázatlansága is potenciális konfliktusforrás lehet: félő, hogy Oroszország és Grúzia között a 2008-ashoz hasonló fegyveres összecsapás törhet ki - figyelmeztet Blair.

Bár az elmúlt évben javultak az EU és Oroszország kapcsolatai, az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint a viszony könnyen megromolhat, mivel Moszkva továbbra sem mondott le arról, hogy az európai integrációra törekvő volt szovjet köztársaságokat orosz ellenőrzés és befolyás alatt tartsa.

Eredeti cikk

Címkék: Dél-oszét konfliktus, hadsereg

Ország: Bosznia és Hercegovina, Grúzia, Oroszország

Nyomtatóbarát változat

Cikk küldése e-mailben

Elemzés

Az izraeli telepes politika háttere
A jogsértések legalizálásának folyamata
Ariel Saront általában az izraeli telepes mozgalom keresztapjának szokták tekinteni. Kétségtelen, hogy a telepépítések elszánt támogatójaként az az érve, hogy a megszállt területeken létesített zsidó telepek növelik Izrael Állam biztonságát, jelentősen hozzájárult a program sikeréhez. Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok egykori Tel-Aviv-i nagykövete a The American Interest Magazine-ban e politika hátterét kísérli meg felvázolni.
tovább
Itália sötét arca
„Az ország egész egyszerűen kapitulált a vállalkozók előtt”
Hogyan lehetséges, hogy Itália, az az ország, amely Nietzsche szemében a fényt, az édes életérzést és a felszabadulást testesítette meg, manapság szinte minden közéleti vétek megtestesítőjévé válhat anélkül, hogy a társadalom fellázadna ez ellen? Ezt kutatta a párizsi Le Monde vélemény rovatában közölt esszéjében Jacqueline Risset írónő, Dante Isteni Színjátékának francia fordítója, a Róma III egyetem irodalmi fakultásának tanárnője.
tovább
Globális háború vagy újtípusú konszenzus?
Egy évtizeden belül a világ geopolitikai válsággal szembesül
Egy moszkvai székhelyű, neves válságelemző központ, a Posztkrízis Világkutató Intézet (Институт посткриз-исного мира) tanulmányt tett közzé, melyben számos nemzetközi hírű tudós, szociológus, közgazdász, politológus munkáját összegezték. A Globális háború vagy újtípusú konszenzus címet viselő terjedelmes anyag, melyet az intézet most mutatott be, egy évtizeden belül újabb krízist valószínűsít. Ez nem feltétlenül hitel vagy gazdasági válság formájában bontakozik majd ki, de egészen biztos globális lesz.
tovább
„Afrikát nem konzerválni, hanem fejleszteni kellene”
A fekete kontinens a fejlett világ divatjainak béklyójában
A fejlett világban divatos mezőgazdasági termelési módok Afrikában is hódítanak. A biogazdálkodás, a kistermelői birtokviszonyok és a génkezelt termények kerülése azonban olyan luxus, amely az elmaradott afrikai országokban ellehetetleníti a fejlődést. A környezettudatos nyugati segélyszervezetek is hozzájárulnak az afrikai nyomor és elmaradottság konzerválásához - írja Paul Collier oxfordi közgazdászprofesszor, a Centre for the Study of African Economies kutatóközpont igazgatója, a Világbank egykori elemzője a Harvard International Review hasábjain.
tovább
Transzatlanti elhidegülés?
Obama számára nem prioritás Európa
Barack Obama amerikai elnök február elején jelezte, hogy nem vesz részt az Egyesült Államok és az Európai Unió madridi csúcstalálkozóján. A bejelentés nagy felhorkanást váltott ki az EU-ban. Jackson Diehl, a The Washington Post újságírója szerint Obama a belpolitikára összpontosít, ezért marad kevesebb ideje a diplomáciai kapcsolatok ápolására. A Der Spiegel külpolitikai szakértői szerint ennél többről van szó: a transzatlanti viszony az elhidegülés jeleit mutatja. Doug Bandow konzervatív elemző szerint Obama felismerte, hogy nem érdemes a világpolitikai szempontból jelentéktelen Európára fecsérelnie az idejét.
tovább
Irodalmi vihar egy berlini tizenéves regénye nyomán
A csodagyerek műhelytitkai
Egy hónapja tartja lázban a német irodalmi világot Helene Hegemann. A 18 éves lány Axolotl Roadkill című regényét kezdetben hozsannázva fogadta a kritika, ám ez hamarosan a plágiumról és az ihlet forrásairól szóló heves polémiába csapott át - tudósítja a Le Monde olvasóit Cécile Calla, a lap berlini tudósítója.
tovább
A bankok fogják megmenteni az államokat?
Irány az állampapírpiac!
Valahányszor úgy tűnik, hogy megértettük a pénzügyi válságot és megfejtettük mechanizmusát, elemeztük okait és értékelni tudjuk következményeit, minden elhomályosul és tökéletesen összezavarodik: ez igazán elszomorító - írja Pierre-Antoine Delhommais, a párizsi Le Monde liberális nézeteiről ismert gazdasági elemzője, áttekintve (és szkeptikusan kommentálva) a nemzetközi pénzvilág néhány friss, váratlan fordulatát.
tovább
Moszkvai szép remények
Ukrajna végül mégis a Kremlre szorul
A nemzetközi média mohón csapott le azokra a hírmorzsákra, melyek az új ukrán elnök brüsszeli vizitje során eléjük hullottak – írja Dmitrij Babics abban az elemzésben, melyet a RIA Novosztyi a napokban közölt. Különösen Viktor Janukovics azon mondata keltett nagy izgalmat, miszerint: „Ukrajna viszonya a NATO-hoz változatlan marad.” Ebből azonnal messzemenő következtetések születtek, s egyesek odáig mentek, hogy az országnak a szervezethez való gyors csatlakozását vizionálták.
tovább