Az afganisztáni rendezés kulcsa a heroin
Az londoni Afganisztán-konferencia ez alkalommal is a hagyományos témákat járta körül: hogyan lehet megteremteni egy stabil államot, mi lenne az optimális módja az ország kormányzását maradéktalanul a Hamid Karzai-kormányzat kezébe adni, miként lehet a terrorista csoportokat – főként az al-Kaidát – visszaszorítani, a tálibokat pedig bevonni a kormányzásba, s ezzel semlegesíteni őket – írja elemzésében Andrej Fedjasin. Egyetlen téma nem került csak szóba, annak dacára, hogy e nélkül semmilyen afganisztáni konferencia nem érhet el célt: a drogtermelés.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig Nagy-Britannia igyekszik kerülni a témát, és láthatóan zavarja őket, amikor Oroszország kísérletet tesz annak napirendre tűzésére. Moszkva számára ez stratégiai kérdés, mert az afgán ópium és heroin-termelés egyre inkább megtalálja az utat az orosz felvevő piac felé. A közép-ázsiai határok teljességgel védtelenek, az ottani államok – melyekkel Oroszország közvetlenül szomszédos – nincsenek felkészülve több ezer kilométeres határok teljes ellenőrzése.
Az elemzés megállapítja: a drogkérdés súlyos probléma, kezelése pedig kellő taktikusságot és óvatosságot igényel. A Nyugat e téren mutatott visszafogottsága így természetesen érthető. Ám ez is jelzi, hogy olyan kérdéssel állnak szemben, melynek megoldása nem halogatható.
Az ENSZ által nemrég közzétett adatok azt jelzik, hogy jelentős mértékben csökkent az utóbbi két évben a mákültetvények száma. A britek által ellenőrzött Helmand tartományban 33 százalékkal, ami 70 000 hektárt jelent, országosan pedig 21 százalékkal. Az elemzés ugyanakkor rámutat: az örvendetes tény megtévesztő, mert időközben a helyi drogbárók – akik évente mintegy 3,6-4,2 milliárd dollárt tesznek zsebre az üzletből – nem garasoskodtak, hogy a legmodernebb előállító eszközöket szerezzék be, így kevesebb nyersópiumból több heroint tudnak előállítani, mint korábban.
Más, ugyancsak fontos összefüggés a tálib kapcsolat. Akárcsak Kolumbiában a lázadó gerillák, úgy Afganisztánban a tálibok először csak védelmet nyújtottak a drogtermelőknek, majd egyszerűen átvették a termelés és a gyártás egy jelentékeny részét. A terrorista csoport segítségével az afgán vidék az elmúlt évben 10 000 tonna ópiumot halmozott fel, miközben a külföldi piac igényei még csak évi 5000 tonnára becsülhetők. Tehát, ha vissza is esik a termelés, a tartalékokból a tálib erők még évekig gazdálkodhatnak.
Ez jelenti az igazi veszélyt az afgán béketeremtésre, ugyanis évente a tálib lázadók legalább 100 millió dollárt költenek el ebből a pénzből fegyverekre – írja a RIA Novosztyi elemzése.
