Az al-Kaida szerint Irán nagyobb fenyegetés az iszlámra, mint Izrael

Bár azonnal számos találgatás látott napvilágot arról, hogy Irán áll az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalásokat megakasztani kívánó palesztin támadások mögött, a neves hírszerzői központ, a Stratfor elemzése szerint ezen állítások igazságtartalma nem feltétlenül bizonyítható. Sőt számos ennek ellentmondó evidencia is létezik. A találgatások ugyanakkor nem véletlenül terjedtek el világszerte. Iránnak érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa az izraeli-palesztin ellentéteket, illetve, hogy az arab világot rábírja az Izraellel szembeni harcra. Teherán nem nézi jó szemmel azt sem, hogy fő ellensége, Amerika arassa le a babérokat az esetleges megegyezés sikeréért.

Amikor az eurót kigondolták európai közgazdászok és politikusok, aligha gondolhatták, hogy olyan válságba kerül maga a valuta és az a zóna is, melynek a fizetőeszköze, mint amilyet épp most él meg – írja tanulmányában Lorenzo Bini Smaghi, melyet a Foreign Affairs legutóbbi száma közölt. Mint ahogyan ma sincs világos elképzelés arról, hogy az a kár, amit az eurónak Görögország okozott, mekkora és annak milyen következményei lesznek.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiszivárogtatta, hogy nemsokára közreadják annak a kilenc Hezbollah-aktivistának a nevét – közülük kettő a terrorista szervezet vezetőjének számít –, akiket a bíróság azzal vádol, hogy felelősek Rafik Hariri korábbi libanoni miniszterelnök meggyilkolásáért. A merényletre 1998-ban került sor. A neves publicista, Amir Taheri az Asharq Al-Awsat-ban írt elemzésében úgy véli: vajmi kevés remény van arra, hogy a kilenc elkövetőt elfogják, és Hágába szállítsák elszámoltatás végett. De nem is ez a lényeg, hisz a bejelentés szimbolikus gesztusnak számít.

Semmi nem tudja olyan pregnánsan feltárni a nyílt társadalmak belső ellenmondásait, mint az információkkal való élés és visszaélés. Mint cseppben a tenger úgy tükröződnek ezek a gyengeségek a Wikileaks-jelenségben – írja Amir Taheri neves publicista a pánarab napilap, az Asharq Al-Awsat hasábjain. Egyben az eset ráirányítja a figyelmet az emberi szabadság és a felelősség kettősségének egyensúlyára is.

Az angol nyelv ingen kifinomult és pontos megkülönböztetésekre alkalmas, ám ami a liberalizmust illeti, meglehetősen rugalmas és nagyvonalú, így nem csak az Atlanti-óceán két partján gondolnak mást és mást erről a politikai irányzatról, de – szerencsétlen módon – egy-egy országon belül is, írja a BBC saját honlapján közzétett cikkében Michael Goldfarb.

Azt követően, hogy Benjamin Netanjahu elhagyta Barack Obama fehérházi dolgozószobáját, illetve azt követően, hogy az Arab Liga a múlt héten úgy döntött: támogatja az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalásokat, igencsak felgyorsultak az események. A tárgyalások elől eddig elzárkózó Mahmud Abbasz palesztin elnök hirtelen kijelentette: áll a találkozó elé. Mi több, a palesztin főtárgyaló, Szaeb Erekat a Ha’aretz információi szerint azt nyilatkozta: olyan nagyvonalú ajánlattal keresik meg az izraeli kormányt, ami túlmegy az eddigieken.

Az év elején Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kampányt indított a „21. századi kormányzás” alapjainak megvetéséért, mely – az amerikai technológia erőteljes vívmányaira támaszkodva – globális mértékben megváltoztathatná, modernizálná és jobbá, hatékonyabbá tenné a nemzetközi környezetet. Betsy Gelb és Emmanuel Yujuico, a Foreign Affairsnek írt cikkében kiemeli: Clinton helyesen emelte ki annak az elvárásnak fontosságát, hogy „az internet révén a világon mindenki egyenlő mértékben juthasson hozzá a tudáshoz és az eszmékhez”.

A HotNews interjút készített Peter Siani-Davies történész professzorral, a neves Kelet-Európa-szakértővel, aki – az 1989-es Román Forradalom címmel – egész könyvet szentel az akkori eseményeknek. Az interjú apropóját az adta, hogy Bukarestben exhumálták a volt diktátor, Nicolae Ceauşescu és felesége, Elena maradványait, melyeket közvetlenül még azok kivégzése után, sebtében, név nélkül földeltek el egy bukaresti temetőben. A kérdések főként arra vonatkoztak, legális volt-e a velük szemben lefolytatott eljárás, és tartani kell-e attól, hogy beindul valamilyen rehabilitációs folyamat.