„A Gazprom megosztja Európát”
A Balti-tenger alatt kiépítendő orosz-német Északi Áramlat jelentősen javítaná Nyugat-Európa energiabiztonságát. Kelet-Európa azonban attól tart, hogy a gázvezeték elkészülte után tovább nőhet Oroszország befolyása a térségben. Az Európai Unió tagállamai egyre inkább külön utakon próbálják nemzeti érdekeiket érvényesíteni, és biztosítani energiaellátásuk biztonságát - írja a New York-i napilap.
Az orosz földgáz jelenleg a kelet-európai államokon keresztül vezető rendszeren éri el Nyugat-Európát. Ha Moszkva elzárja a csapot, akkor nem csak a volt szocialista országok, de Nyugat-Európa sem jut hozzá az orosz gázhoz. A Németországot és Oroszországot összekötő 1200 kilométeres Északi Áramlat lehetővé tenné, hogy az orosz gázimport közvetlenül elérje az Unió nyugati régióit.
A kelet-európai országok attól tartanak, hogy a vezeték kiépülése után Moszkva a nyugati gázszállítások leállítása anélkül zsarolhatja őket. Több volt szocialista ország attól tart, hogy a Kreml így akarja ismét kiszolgáltatott helyzetbe hozni egykori csatlósait. A Gazprom és az uniós testületek szerint azonban megalapozatlanok a félelmek: szerintük az Északi Áramlat a kontinens energiabiztonságát fogja erősíteni.
A The New York Times idézi a svéd védelmi minisztérium jelentését, amely szerint a Szovjetunió felbomlása óta Moszkva 55 alkalommal korlátozta a Kelet-Európába irányuló gázszállítást. A gázcsap elzárása többnyire csak rövid fennakadást okozott, ám a januári ukrán-orosz gázvita megmutatta, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges hosszabb leállásnak.
A kelet-európai félelmek Zbigniew Brzezinski, a Carter-kormány volt biztonságpolitikai tanácsadója szerint sem alaptalanok. A veterán elemző szerint Moszkva az Északi Áramlat kiépítésével igyekszik megosztani Európát, és növelni befolyását a keleti térségben.
A napilap által megkérdezett elemzők többsége hasonló véleményen van. Zeyno Baran, a konzervatív Hudson Institute eurázsiai vezető elemzője megjegyezte, hogy az Északi Áramlat terveinek kidolgozásában és elfogadásában Gerhard Schröder korábbi német kancellárnak, az Északi Áramlat jelenlegi igazgatójának volt a legnagyobb szerepe.
„Európa egysége és a kelet-európai félelmek háttérbe szorulnak a nemzeti és a nagyvállalati érdekek mögött" - értékeli a helyzetet a The New York Times.
