A világválság új célt adott az EBRD-nek
A bank tőkéjéhez hozzájáruló egyik ország, Ausztrália tavaly még visszakérte a pénzét, és az Európai Unió egyik új kelet-európai tagja, a Cseh Köztársaság volt az első, amely kilépett az EBRD hitelprogramjaiból. Manapság azonban az intézmény, amely segített abban, hogy a szovjet tömb kelet-európai tervutasításos gazdaságait a szabadpiaci térségbe terelje, új feladatot talált magának azzal, hogy stabilizálja ezeket a gazdaságokat és megóvja nehezen elért eredményeiket.
A térségnek még a kibontakozóban lévő új fellendülés közepette is fennmaradt instabilitását jól illusztrálja, hogy szerdán a lett kincstárjegyek aukcióján egyetlen vevő sem jelentkezett. A kudarcba fulladt licit növelte annak valószínűségét, hogy Lettországnak le kell értékelnie valutáját, és zavart keltett a valuta- és pénzpiacokon. Az elmúlt évek nyaktörő kelet-európai növekedése fenntarthatatlannak bizonyult, mert túlságosan függött a külföldi tőke beáramlásától, s ez a beáramlás el is apadt.
2009 az EBRD történetének egyik legaktívabb éve lett. Most bővíteni kívánja a forrásait, hogy segítsen ellensúlyozni a világválságnak erre a térségre gyakorolt hatását, ugyanis ezek az országok óriási adósságokat halmoztak fel olyan valutákban, mint az euró, a svájci frank és a svéd korona. (Jellemző, hogy ahogy nőtt az aggodalom a lett leértékelés lehetősége miatt, a svéd korona árfolyama is zuhant.)
Az EBRD pénzt injekciózott a térségben működő pénzügyi hitelező intézményekbe. Májusban bejelentette, hogy 578 millió dollárt biztosít az olasz UniCredit kelet-európai fiókintézményeinek - az UniCredit a térség legnagyobb bankcsoportja. A bank alapítóihoz, köztük az Egyesült Államokhoz intézett levelében Thomas Mirow, az EBRD elnöke 14,6 milliárd dollárt kért annak ellensúlyozására, hogy a magántőke elhagyja a térséget, amely így a pénzügyi válság egyik legsebezhetőbb terepévé vált. A bankszakértők átlag 6 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak a térség országaiban.
Sokan tartanak attól, hogy a volt kommunista országokban a gazdasági problémák politikai és társadalmi instabilitást váltanak ki. „A [piacgazdasági] átmenetben megtapasztalt visszaesések általában korlátozottak maradtak, de a szabadpiaci reform egyes összetevőit most már árgus szemekkel fogják figyelni" - jelentette ki Mirow.
Idén Magyarországon, Lettországban és legutóbb Romániában voltak kormányváltozások, illetve változások a kormányban. Bár a román kormánykoalíció múlt heti felbomlása inkább politikai, mint gazdasági okokra vezethető vissza, az ország mélyen belesüllyedt a recesszióba és a másik kettőhöz hasonlóan kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjához folyamodni.
Igaz, a gazdaságban ma vagy egy új fellendülés vagy az újabb visszaesés előtti szünet jelei tapasztalhatók. „Noha már túl vagyunk a pánik napjain, a térség még nem jutott ki teljesen az erdőből" - figyelmeztet ugyanakkor Marcello Zanardo, a Keefe, Bruyette and Wood Közép-Kelet-Európával foglalkozó elemzője, aki szerint 2010 nagy részében is a rossz hitelek volumenének növekedésére lehet számítani. A térség szerinte különösen sebezhető lenne a világgazdaság esetleges újabb visszaesése esetén.
Mindeddig csak Lengyelország tudta elkerülni a recessziót, a kormány 2009-ben 1 százalékos növekedést tart reálisnak, viszont a Nemzetközi Valutaalap Magyarországra nézve 6,7 százalékos visszaesésre számít, Lettországban 18 százalékos GPP-csökkenést vár, az EU-n kívül álló, és politikai zavarokkal küszködő Ukrajnában pedig valószínűleg 14 százalékkal fog csökkenni a gazdaság teljesítménye.
A bank vezetői remélik, hogy a berlini fal ledőlésének 20-ik évfordulójához közeledve az Egyesült Államok, Franciaország és Németország késznek mutatkozik majd Európa fiatal demokráciáinak megsegítésére - bár a vezető gazdasági hatalmak sincsenek könnyű helyzetben a növekvő hiány miatt, amelyet a gazdaság ösztönzésére szolgáló intézkedéseik váltanak ki.
Az 1991-ben alapított EBRD kezdeti szerepe a kilencvenes években az volt, hogy segítse a vasfüggöny mögül érkező országokat, amelyeket megbéklyózott a központi tervezés rendszere. „Ösztönözni kellett az átmenetet a nyitott piacgazdaság felé." Ezért az EBRD kockázatokat vállalt a bizonytalan térségben, amikor erre a magánszektor nem mutatott hajlandóságot.
Az elmúlt években azonban megfordult a helyzet, a növekedés több országban 2007-ben már a 7 százalékot is elérte. Ennek eredményeként elsőként Csehország távozott, és számítani lehetett arra, hogy példáját más új kelet-európai EU-tagok is követik, mivel már elég erősek ahhoz, hogy külföldi befektetőket találjanak. 2007-ben már maga a bank is új missziót keresett magának, megjelent Törökországban, amely soha nem volt tagja a szovjet tömbnek.
Ám a Lehman Brothers tavaly őszi bedőlését követő hitelválság ismét fontos szerepet biztosított az EBRD-nek: a terhek enyhítését és a korábbi időszakban elért vívmányok oltalmazását. „Az EBRD sokféle képességre tett szert. Úgy érzem, a világnak nagy szüksége van ezekre a képességekre" - hangoztatja Thomas Mirow, a bank elnöke.
