Izland rögös útja az uniós tagság felé
A lettországi napilap annak kapcsán ír kommentárt, hogy a hónap közepén az izlandi parlament gyorsan megszavazta: az ország jelezze csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz. A sietség érthető – jegyzi meg a cikk –, különösen azután, hogy Izlandot olyan nemzetközi kapaszkodók óvták meg a teljes csődtől, melyeket korábban, boldogabb időkben elutasított. Az sem jelenthetett kisebb vonzerőt, hogy más államok sokkal olcsóbban úszták meg a kihívást, épp azért, mert már az Unió tagjai.
Ám ha az izlandi parlament azt hiszi, hogy most már elhárult minden akadály az útból, illetve hogy megszűntek a kockázatok, akkor nagyon téved. Az Unió két legbefolyásosabb állama, Németország és Franciaország elleneznek mindennemű bővítést egész addig, míg a Lisszaboni Szerződés életbe nem lép, ami nyilvánvalóan attól függ: hogyan szavaznak az írek, akik egyszer már okoztak kellemetlen meglepetést e téren. Két másik fontos országgal is van Reykjaviknak vitája; Nagy Britannia és Hollandia kártérítést vár a szigetország bankjai okozta károk miatt.
Az EU ráadásul azt szeretné, ha az izlandi csatlakozás ratifikációja a horvátokéval egyszerre történne meg, ám Horvátország tagságát egyelőre jegelik, tekintettel a Szlovéniával kiújult határvitájára.
Végül, és nem épp utolsó sorban az izlandi parlament kaphat még pofont az izlandi néptől is, mely akár keresztülhúzhat minden taktikus politikai számítást. Egy nemrég készített közvélemény-kutatás szerint az ország lakosainak mindössze szerény – nagyon szerény – többsége támogatja ugyanis az uniós tagságot.
