Eltérő amerikai és orosz vélemények Obama moszkvai útjáról
Június 6-án és 7-én az orosz főváros látja vendégül Barack Obama amerikai elnököt. A moszkvai szakértők – állapítja meg a hírügynökség elemzése – sokkal szkeptikusabbak a vizit által feltárható lehetőségekkel kapcsolatban, mint amerikai kollégáik. Ennek elsődleges oka – idézi Szergej Karaganovot, az Orosz Kül- és Védelmi Politikai Tanács elnökét –, hogy valódi változás nem tapasztalható Washington külpolitikai törekvéseiben, így a látogatás mindössze „kozmetikai módosulásokat idézhet elő”.
Az amerikai fél mereven elzárkózik például az elől, hogy feladja a NATO bővítésével kapcsolatos terveit, és hallani sem akar arról, hogy új pán-európai biztonsági megállapodást írjon alá, amit a Kreml egy ideje igencsak szorgalmaz.
A Brooking Intézet munkatársa, Steven Pifer viszont jó alkalmat lát e látogatásban arra, hogy az amerikai politikai élet szinte valamennyi területén változtatásokat végrehajtani kívánó Obama új szintre helyezze az amerikai-orosz kapcsolatokat. Jó kezdet volt – jelentette ki a hírügynökségnek adott nyilatkozatában – az elnökök londoni találkozása, most már csak arra van szükség, hogy az akkor kimutatott készséget konkrét lépések kövessék, s ezekre okkal számítani lehet.
Oroszország és az USA valóban intenzív tárgyalásokat folytat már egy ideje a START 1 megállapodást helyettesítő szerződés megkötéséről. A START 1, melynek érvénye decemberben lejár, arra kötelezi a feleket, hogy nukleáris arzenáljukban 6000-re csökkentsék az atomtöltetű rakétafejeket, illetve előírja, hogy mindössze 1600 kilövőrendszerrel rendelkezhetek. 2002-ben Moszkvában már született egy, a START 1-et helyettesíteni képes szándéknyilatkozat – ezt Moszkvai Megállapodásként ismeri a közvélemény –, mely további korlátozásokat ír elő. Ez – az arzenált 1700-2200 számú rakétafejre korlátozva – 2012-ben lépne érvénybe, és mind Dmitrij Medvegyev, mind pedig Obama elfogadta áprilisi londoni találkozójukon.
Oroszország további megállapodásokat is szeretne, melyek a hagyományos fegyvereket is magukban foglalná, ugyanakkor a Kreml szigorúan tartja magát azon elvéhez, hogy megállapodást Amerikával csak akkor köt, ha az lemond európai rakétatelepítési terveiről (Csehország, Lengyelország, Baltikum).
