Az EP-választások tétje Romániában
A bukaresti Cotidianul vélemény-rovatában Emil Hurezeanu ír elemzést a közelgő Európai Parlamenti választásokról, melyek Romániában gyakorlatilag az első igazi efféle eseménynek számítanak, lévén, hogy az ország csak nemrég – 2007. január 1-én – csatlakozott az Unióhoz. A szerző megállapítja: jóllehet az EP kezdetben csak mérsékelt hatalommal bírt, mindazonáltal befolyása egyre szélesedik, és jelenleg komoly szava van az uniós költségvetés eldöntésében. Ezért a szavazásnak komoly tétje van.
Mindazonáltal az egész kontinensen tapasztalható, hogy a polgárok kevés jelentőséget tulajdonítanak e szavazásnak, ráadásul magatartásukat elsősorban a belpolitika irányítja. 1979 óta az európai polgároknak átlagban 48 százaléka jelent meg az urnák előtt EP-választások alkalmával, de tudni kell, hogy vannak országok, ahol törvény kötelezi a választókat, hogy leadják szavazataikat, ilyen Belgium, Luxemburg és Ciprus. Viszonylag magas választói aktivitás jellemzi azokat az államokat is, ahol erőteljes Európa-ellenes hangulat uralkodik, mint Svédországban (Kalózok Pártja), Hollandiában (Szabadság Párt), vagy Franciaországban (Antikapitalista Párt). Ezekben az államokban nagyon polarizálódott a választói magatartás.
Előrejelzések viszont azt mutatják, hogy sok országban nagyon alacsony, 25 százalék alatti lesz a voksolás, mint Nagy-Britanniába, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában. Románia is ebbe a kategóriába tartozik, a lakosság rendkívül indifferensnek mutatkozik június 7.-ével kapcsolatban. Ez pedig – fogalmaz a szerző – egész Európában épp úgy, mint Romániában a marginális, gyakorta szélsőséges pártoknak és csoportosulásoknak ad esélyt, és erejüket meghaladó uniós kormányzati súlyt.













