Miről lehet tárgyalni a Hamásszal?
A gázai háború óta tekintélyes amerikai és európai politikusok és publicisták adtak hangot azon meggyőződésüknek, hogy a közel-keleti béke megteremtése érdekében Izraelnek tárgyalásokat kell kezdenie a Hamásszal. Slomo Avineri, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológusa szerint azonban naivitás azt hinni, hogy az Izrael elpusztítására törekvő, minden zsidót bűnözőnek tekintő szélsőséges szervezettel lehetséges lenne megállapodásra jutni.
A januárban véget ért gázai offenzíva óta számos publicista és politikus javasolta, hogy Izrael kezdjen tárgyalásokat a Hamásszal. Egyebek között Roger Cohen, a The New York Times publicistája és Brent Sowcroft, a Bush-kormány biztonságpolitikai főtanácsadója is erre az álláspontra helyezkedett, hozzátéve, hogy ha Izrael nem hajlandó a megbeszélésékre , akkor Európának és az Egyesült Államoknak kell kezdeményeznie.
A kérdés csak az, hogy miről kellene tárgyalni a palesztin szélsőségesekkel - írja Avineri. A jeruzsálemi politológus szerint Gilád Salit szabadon bocsátásról érdemes lehet egyeztetni, de azt aligha lehet remélni, hogy a komolyabb, a közel-keleti tartós békét előmozdító kérdésekben sikerül kompromisszumot kötni a Hamásszal.
Avineri emlékeztet rá, hogy a Hamász alapító okiratának preambuluma a szervezet legfontosabb céljának Izrael állam felszámolását nevezi. A dokumentum 22. fejezete pedig a zsidók bűneiről szól: a Hamász alapító okirata a zsidókat teszi felelőssé a francia forradalmért, az Ottomán Birodalom felbomlásáért. a kommunizmusért, sőt még az ENSZ megalapításáért is. A szöveg lényegében a Cion bölcseinek jegyzőkönyvében foglalt összeesküvés-elméletek rövid kivonata.
Mindezek alapján aligha remélhető, hogy Izrael megállapodásra juthatna a Hamásszal a közel-keleti békefolyamatról - véli Avineri, és azt javasolja a tárgyalásos megoldás európai és amerikai híveinek, hogy ha ők kezdeményeznek egyeztetéseket a palesztin szervezettel, először is az alapító okirat zsidókkal kapcsolatos megállapításait tűzzék napirendre.
