Bár mint ismeretes, az orosz kormány meghirdette a véderő és a hadifelszerelés megújítását, s erre öt évet tervezett szánni, az ügyben azóta sem történt lényeges változás. Az orosz csapatok felszereltsége mintegy 40 évvel marad el a NATO- erők mögött – írja a moszkvai napilap.

Ukrajna orosz belső-piaci áron kaphatja a földgázt, ha belegyezik, hogy az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vegyesvállalattá egyesüljön – jelentette ki az orosz gázóriás igazgatója, Alakszej Miller. Ez azt jelenti, hogy ezer köbméter gáz 60 dollárba kerülne, mely a külpiacokon forgalmazott orosz gáz áránál 40 százalékkal kevesebb.

A konzervatív populista Liberális Demokrata Párt egyetlen lépésre van attól, hogy elveszítse szenátusi többségét, a belső megosztottság és a szeptember 1-ére tervezett kormányátalakítás pedig olyan folyamatokat indíthat el, melyek még az alsóházi többségét is veszélyeztethetik – írja a legnagyobb példányszámú román napilap.

A német gazdaság magára talált, hihetetlen ütemben bővül a termelés, és ez kihatással lesz a francia állapotokra is – írja a Le Monde. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden tekintetben pozitívak lesznek Párizsra nézve a következmények, hisz a francia termelésbővülés mindössze 0,6 százalékos, ami a német gazdaságnövekedés negyede.

Berlin annak lehetőségeit latolgatja, hogyan hosszabbíthatná meg a létező atomerőművei működési engedélyét, Svédországban feloldották az új nukleáris reaktorok üzembeállításának korábbi tilalmát, Finnország új atomerőművek megépítését fontolgatja. Gyakorlatilag egész Európában az atomenergia újjáéledését lehet tapasztalni és gyökeres szemléletváltozást a kérdéssel kapcsolatban.

Július elején megállapodás született Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán között, hogy 2011. január 1-gyel a három állam vámunióra lép, felszámolva az árúik kereskedelmi célú exportjának és importjának eddigi korlátozását. A Delfi szerint Moszkva igyekezete, amivel a posztszovjet térség államait be szeretné terelni a vámunióba, azzal magyarázható, hogy ezzel próbálja kompenzálni a kudarcot, hogy egyelőre nem engedték be a Világkereskedelmi Szervezetbe, a WTO-ba.

Amikor az eurót kigondolták európai közgazdászok és politikusok, aligha gondolhatták, hogy olyan válságba kerül maga a valuta és az a zóna is, melynek a fizetőeszköze, mint amilyet épp most él meg – írja tanulmányában Lorenzo Bini Smaghi, melyet a Foreign Affairs legutóbbi száma közölt. Mint ahogyan ma sincs világos elképzelés arról, hogy az a kár, amit az eurónak Görögország okozott, mekkora és annak milyen következményei lesznek.

Németországot, gazdaságának vitathatatlan életereje, a világ egyik legsikeresebb társadalmává tette a ’90-es években. Ám feltűnő, hogy a jelenlegi krízist követően is milyen hamar és milyen szerves módon tért magához ez a gazdaság, és most is képes megismételni korábbi eredményeit. A római gazdasági napilap szerint ennek a magyarázata az, hogy a német cégek nagyon hamar felismerték annak hasznát, hogy termelésük egy jelentős részt külföldre telepítsék (outsourcing).

A német nyelvet beszélő államok meghatározó gazdasági erőt képviselnek Európában, eddigi befektetői magatartásuk elsősorban Közép-Európának kedvezett – állapítja meg a moszkvai napilap. Ám ez az utóbbi időszakban alapvetően megváltozott. Figyelmük Oroszország felé fordult: a Németország, Svájc és Ausztria meghatározó nagyvállalatai által kezdeményezett beruházások egyharmada ma már Oroszországba irányul.

A Blackberry okostelefonokat készítő kanadai cég, a Research in Motion (RIM) szerződést kötött a szaúdi hatóságokkal a készülék széles körű szaúdi-arábiai forgalmazásáról. A cég ezt követően nem térhet ki az elől sem, hogy a telefonokat kiszolgáló komputeres hátteret is az országban működtesse. Ez – sokak véleménye szerint – lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy gátlástalanul ellenőrizhesse a lakossági érintkezéseket és azok tartalmát.

Idén tizenhét afrikai ország ünnepli függetlensége megszerzésének félévszázados évfordulóját, ráadásul közülük húszban tartanak parlamenti választásokat – írja a helsinki napilap. Ám korán örvend az, aki ebből arra következtet: a dolgok jó irányba fordultak a fekete kontinensen.

Az Európai Központi Bank, az EU Bizottsága és a Nemzetközi Valutaalap megerősítette: Görögország teljesítette azokat a költségvetés-javító elvárásokat, melyeket a nemzetközi szervezetek vele szemben támasztottak, így lehetővé teszik Athén számára, hogy lehívja a következő esedékes kilenc milliárd eurós segélycsomagot. A jelek szerint – írja a madridi napilap – az eurozóna országainak pénzügyi stabilitása lassan, de biztosan helyreáll.

2010 nyara fontos fordulópontként vonul be az orosz történelembe, legalábbis, ami Moszkva regionális politikáját illeti. Igaz, már 2005 óta megszüntette a Kreml a régiók első embereinek közvetlen választását, áttérve a Moszkva előjogait demonstráló központi kinevezésre. Ennek következtében számos korábbi regionális vezető veszítette el pozícióját. Ám idén valamennyi régi meghatározó személyiség távozni kényszerül, közöttük olyanok is, akik igen sikeresnek bizonyultak – írja elemzésében Szergej Markedonov.

A Nyugatnak meg kell erősítenie klasszikus értékeit és ekként kell felvennie a versenyt Ázsia feltörekvő országaival – írja kommentárjában Dominique Moïsi, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének főtanácsosa. Egy olyan világban, melyben az észak-atlanti, különösen az európai befolyás és súly egyre csökkent, csak úgy lehet felszínen maradni és maghatározó tényezővé válni, ha valaki kiválóan teljesít és a minőség megtestesítőjévé válik – írja a szerző.

Musztafa Akyol a Legfelsőbb Katonai Tanács nemrég zárult és sok elemző által kommentált négynapos tanácskozásáról írt cikket. A Tanács évente kétszer ül össze és általában gyorsan meghozza döntéseit, melyek elsősorban az új katonai kinevezésekről, illetve más főtisztek nyugalmazásáról határoz. Most ez – először története során – négy napig húzódott, mely mögött a katonai vezetés és a kormány kötélhúzása állt.