Barack Obamának több fronton is különböző kihívásokkal kell szembesülnie a hivatalba lépése utáni első külföldi körútján, mivel az Egyesült Államok gazdasági gondjai mind szövetségeseit, mind ellenfeleit felbátorítják - írta a The New York Times-ban Helene Cooper diplomáciai tudósító.

Barack Obama amerikai elnök politikai jövőjét kockáztatja legutóbbi bejelenésével, miszerint: befejeződött Amerika iraki missziója – írja az olasz katolikus napilap. A probléma az, hogy amerikai katonák nélkül nagyobb esélye van annak, hogy az országban polgárháború törjön ki, semmint, hogy folytatódjék a konszolidáció, ezt pedig ott mindenki Washington bűneként fogja felróni.

Amikor 2003-ban a szövetséges csapatok bevonultak Bagdadba, az újságok lelkes szalagcímei megmutatták, hogyan is érez a többség a győzelem láttán. „A csapatok győzedelmeskedtek a zsarnoki rezsim felett”, „A zsarnok a hősök kezére került” ilyen és hasonló címek láttak napvilágot, de nem csak az amerikai, brit, spanyol vagy olasz újságokban, vagyis azon országokéba, melyeknek a katonái megszabadították a világot Szaddam Husszeintől, hanem a kuvaitiakban is.

Több tucat civil ruhás rendőrrel igyekeztek megakadályozni a tüntető tömeget a hatóságok, hogy palesztin középületekre támadjanak tiltakozásul, amiért a palesztin vezetés – amerikai nyomásra – közvetlen tárgyalásokat tervez Izraellel. A tüntetők elsősorban Mahmud Abbasz kritizálták, illetve árulónak nevezték, amiért úgymond engedett az amerikai nyomásnak.

Jeffrey Goldberg számos interjút készített az utóbbi időben azokról a forgatókönyvekről, melyek az iráni atomfegyver-programmal kapcsolatos politikai erőeltolódások következményeivel foglalkoznak. Az interjúk tanulságairól és üzeneteik egyértelműségéről összefoglalót közölt a The Atlantic című amerikai folyóirat. A vélemények gyakorlatilag megegyeznek abban, hogy a következő szűk egy év leforgása alatt egy Iránnal szembeni katonai támadás elkerülhetetlen.

Kanada külkereskedelmi minisztere, Peter van Loan, az elmúlt napokban több kelet-európai országot látogatott meg, közöttük Oroszországot, Észtországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Romániát. A legnagyobb példányszámú román napilap bukaresti tartózkodását használta fel arra, hogy interjút készítsen vele. A két ország kapcsolatai jelenleg dinamikusan fejlődnek, aminek egyik záloga, hogy az utóbbi években 200 000 román állampolgár telepedett le Kanadában.

Azáltal, hogy Moszkva S-300-as rakétaelfogó-rendszert telepített Abháziába, teljesen felborította a Dél-Kaukázus és a Fekete-tenger térségének eddigi stratégiai egyensúlyát – írja Vladimir Socor, a Jamestown Foundation által publikált elemzésében. A szerző emlékeztet rá: nem egy egyedi akcióról van szó, hanem kihívó katonai lépések egész soráról, melyek közvetlenül befolyásolják a NATO afganisztáni, illetve az Egyesült Államok iraki misszióját.

Mint ismeretes, két hete egy libaboni orvlövész – a határon átlőve – megölt egy izraeli tisztet. Időközben kiderült, hogy nem a szokásos palesztin terrorista akcióról volt ez esetben szó, mert az orvlövész a libanoni hadsereg állományába tartozott. A Hezbollah meg is erősítette: a támadáshoz nincs semmilyen köze. Az esetet követően amerikai képviselők felvetették: itt az ideje, hogy Washington megfontolja a libanoni hadseregnek nyújtott évenkénti 100 millió dolláros segítséget.

A Nyugatnak meg kell erősítenie klasszikus értékeit és ekként kell felvennie a versenyt Ázsia feltörekvő országaival – írja kommentárjában Dominique Moïsi, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének főtanácsosa. Egy olyan világban, melyben az észak-atlanti, különösen az európai befolyás és súly egyre csökkent, csak úgy lehet felszínen maradni és maghatározó tényezővé válni, ha valaki kiválóan teljesít és a minőség megtestesítőjévé válik – írja a szerző.

Washingtonban a múlt héten közzétettek egy hivatalos elemzést, mely azzal vádolja Moszkvát, hogy a korábbi START-megállapodásban vállalt számos kötelezettségének máig nem tett eleget. Mint ismeretes, a szóban forgó szerződés ugyan 2009 decemberében lejárt, helyette már meg is kötötték a START 2-t, ám ezt egyelőre még egyik fél sem ratifikálta. Mindazonáltal ez nem mentesíti az érintetteket az alól, hogy a korábbi megállapodás szellemének megfelelően viselkedjenek.

Azt követően, hogy Benjamin Netanjahu elhagyta Barack Obama fehérházi dolgozószobáját, illetve azt követően, hogy az Arab Liga a múlt héten úgy döntött: támogatja az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalásokat, igencsak felgyorsultak az események. A tárgyalások elől eddig elzárkózó Mahmud Abbasz palesztin elnök hirtelen kijelentette: áll a találkozó elé. Mi több, a palesztin főtárgyaló, Szaeb Erekat a Ha’aretz információi szerint azt nyilatkozta: olyan nagyvonalú ajánlattal keresik meg az izraeli kormányt, ami túlmegy az eddigieken.

Az év elején Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kampányt indított a „21. századi kormányzás” alapjainak megvetéséért, mely – az amerikai technológia erőteljes vívmányaira támaszkodva – globális mértékben megváltoztathatná, modernizálná és jobbá, hatékonyabbá tenné a nemzetközi környezetet. Betsy Gelb és Emmanuel Yujuico, a Foreign Affairsnek írt cikkében kiemeli: Clinton helyesen emelte ki annak az elvárásnak fontosságát, hogy „az internet révén a világon mindenki egyenlő mértékben juthasson hozzá a tudáshoz és az eszmékhez”.

A damaszkuszi látogatásán lévő belorusz miniszterelnök, Szergej Szidorszkij megerősítette: Szíria komolyan fontolgatja, hogy csatlakozik ahhoz a vámunióhoz, melyet korábban Oroszország, Belorusz, illetve Kazahsztán hozott létre a volt Szovjetunió romjain. Basar Al-Asszad elnök szerint a szabadkereskedelmi zónába való belépésük sok tekintetben megoldaná országa komoly import-export gondjait.

A Barack Obama és Dmitrij Medvegyev által áprilisban, Prágában aláírt START 2 szerződés, mely a nukleáris fegyverkezés kordában tartása, illetve bizonyos értelemben az arzenálok leszerezése érdekében született, egyelőre nem léphetett hatályba, mert sem az amerikai Kongresszus, sem pedig az orosz parlament alsóháza (az Állami Duma) nem ratifikálta.

Július 22-én az ENSZ égisze alatt Hágában működő Nemzetközi Bíróság (ICJ) jogilag szabályosnak ítélte Koszovó függetlenségi deklarációját. A pristinai kormány fellélegezhet, s alighanem határozott lépéseket tesz majd, hogy a fiatal ország teljes területén megszilárdítsa hatalmát. Belgrád viszont további elkeseredett diplomáciai küzdelmet vív majd az ENSZ-ben, hogy elvitassa az albánok jogát a függetlenségtől, s hogy azt nacionalista szeparatizmusként állítsa be. A döntés következtében a térségi feszültségek nőni fognak – írja összegző elemzésében a Stratfor.