Barack Obamának több fronton is különböző kihívásokkal kell szembesülnie a hivatalba lépése utáni első külföldi körútján, mivel az Egyesült Államok gazdasági gondjai mind szövetségeseit, mind ellenfeleit felbátorítják - írta a The New York Times-ban Helene Cooper diplomáciai tudósító.

A hidegháború lezárulta óta teljesen átalakult a világ biztonságpolitikai térképe. A Kelet-Nyugat szembenállás a múlté, sőt, az egykori ellenségek - a Szovjetunió és a NATO tagállamai - érdekei közösek. Tekintélyes német politikusok a hamburgi hetilapban megjelent nyílt levében szorgalmazzák Oroszország NATO-felvételét.

A NATO és az Európai Unió hivatalaiban körözött figyelmeztetések szerint jelentősen megszaporodtak a Kínából és az iszlamista terrorsta szervezetktől induló, titkos információk megszerzését célzó hackertámadások - áll a londoni konzervatív napilapban. A titkos és bizalmas információk védelme érdekében korlátozni kellett az elektronikus kommunikációt.

Az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy hagyományos európai nukleáris arzenálját lecserélni magas technológiájú rakétaelhárító rendszerekre; ezzel gyökeresen módosul majd az eddigi amerikai jelenlét a kontinensen – írja elemzésében Oliver Thränert, a müncheni liberális napilap hasábjain. A szerző, aki a berlini Tudományos és Politikai Alapítvány vezető biztonságpolitikai szakértője, úgy véli: a döntés több szempontból is indokolt, egyben előremutató.

Dmitrij Medvegyev elnököt igen szívélyesen fogadták Párizsban – állapítja meg egyöntetűen szinte valamennyi orosz lap. A francia újságok  – kivétel nélkül – elsőoldalas cikkekben számolnak be a kapcsolatos rendezvényekről, a kommentárok tónusa pedig kifejezetten pozitív. Van olyan cikk, mely egyenesen a francia-orosz kapcsolatok „mézeshetéről” ír – állapítja meg összefoglalójában a gazeta.ru.

A nemzetközi média mohón csapott le azokra a hírmorzsákra, melyek az új ukrán elnök brüsszeli vizitje során eléjük hullottak – írja Dmitrij Babics abban az elemzésben, melyet a RIA Novosztyi a napokban közölt. Különösen Viktor Janukovics azon mondata keltett nagy izgalmat, miszerint: „Ukrajna viszonya a NATO-hoz változatlan marad.” Ebből azonnal messzemenő következtetések születtek, s egyesek odáig mentek, hogy az országnak a szervezethez való gyors csatlakozását vizionálták.

Annak ellenére, hogy a decemberben lejárt START egyezmény utódja már elkészült és elméletileg bármikor alá lehetne írni, mégis vita folyik az amerikai és orosz fél között arról, hogy összekapcsolják-e benne a támadó és védekező erők kölcsönös csökkentésének szándékát vagy sem. Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most kinyilvánította: ha az említett kapcsolatot az aláíró felek mellőzik, akkor nem ratifikálja az egyezményt.

Öt európai NATO-tagállam arra készül, hogy javaslatot tegyen az észak-atlanti szervezet nukleáris fegyvereinek a kontinensről történő eltávolítására - értesült a brit liberális napilap. A NATO kelet-európai tagállamai minden bizonnyal ellenezni fogják az indítványt.

Az egyik legbefolyásosabb orosz katonai szakértő szerint nem kell különösebb fontosságot tulajdonítani annak a rosszallásnak, amit Moszkva a Romániába és Bulgáriába tervezett amerikai rakétaelhárító rendszerek miatt most hallat, már csak azért sem, mert alig néhány éve épp Oroszország volt az, amelyik igyekezett – az iráni fenyegetés miatt – a nemzetközi közösséget meggyőzni egy hasonló védelmi gyűrű fontosságáról.

Akiknek alkalmuk van nyomon követni az iráni belpolitika eseményeit, illetve azt a nemzetközi vitát, amit a perzsa állam atomprogramja kiváltott, azok számára ma már egyre világosabb, hogy Teherán manőverezési lehetőségei rendkívül beszűkültek, az ország elszigetelődött, így egyre inkább egyedül kell szembenéznie a mind komolyabbá váló támadásokkal és az erősödő szankciók következményeivel – írja kommentárjában a neves arabnyelvű napilap.

Dmitrij Medvegyev aláírta az új orosz katonai stratégiát, mely tartalmazza a „megelőző atomcsapás“ szándékát abban az esetben, ha az országot támadás fenyegetné. E tény – írja Fjodor Lukjanov, az Oroszország a Globális Politikában (Россия в глобальной политике) című geopolitikai folyóirat főszerkesztője – ékes bizonyítéka annak, hogy a Nyugat s főként Barack Obama kezdeményezése, hogy új alapokra helyezze az amerikai-orosz kapcsolatokat, gyakorlatilag megfeneklett Moszkva hagyományos NATO-fóbiája miatt. Amikor a NATO megtervezte saját új stratégiáját, Moszkvát felkérte annak véleményezésére, ám a jelek szerint a Kreml nem értette meg az efféle gesztusok fontosságát.

Az amerikai vezérkari főnök, Mike Mullen admirális vasárnap Jeruzsálembe érkezett, ahol tárgyalásokat kezd partnerével, Gabi Askenazival, illetve Ehud Barak védelmi miniszterrel és más magasrangú katonai vezetőkkel – írja a Tel-Aviv-i napilap. Hivatalos közlés szerint a két ország védelmi kapcsolatai kerülnek majd terítékre, de általános az a vélekedés, hogy emellett a két delegáció más, fontos témákat is megvitat.

Igor Zevelev, a MacArthur Foundation moszkvai irodájának igazgatója elemzi a szervezet és Oroszország kapcsolatát a Kommerszant számára. Idézi Fogh Rasmussen NATO-főtitkárt, aki nemrég kijelentette: e kapcsolat a NATO számára prioritás. Madelein Albright volt amerikai külügyminiszter pedig nemrég azzal a céllal repült az orosz fővárosba, hogy ott ismertesse a szervezet új elgondolásait. Mindeközben a Dmitrij Medvegyev által szentesített új orosz védelmi stratégia a NATO-t kiáltja ki a legfőbb külső ellenségnek.