A HotNews interjút készített Peter Siani-Davies történész professzorral, a neves Kelet-Európa-szakértővel, aki – az 1989-es Román Forradalom címmel – egész könyvet szentel az akkori eseményeknek. Az interjú apropóját az adta, hogy Bukarestben exhumálták a volt diktátor, Nicolae Ceauşescu és felesége, Elena maradványait, melyeket közvetlenül még azok kivégzése után, sebtében, név nélkül földeltek el egy bukaresti temetőben. A kérdések főként arra vonatkoztak, legális volt-e a velük szemben lefolytatott eljárás, és tartani kell-e attól, hogy beindul valamilyen rehabilitációs folyamat.
Július 22-én az ENSZ égisze alatt Hágában működő Nemzetközi Bíróság (ICJ) jogilag szabályosnak ítélte Koszovó függetlenségi deklarációját. A pristinai kormány fellélegezhet, s alighanem határozott lépéseket tesz majd, hogy a fiatal ország teljes területén megszilárdítsa hatalmát. Belgrád viszont további elkeseredett diplomáciai küzdelmet vív majd az ENSZ-ben, hogy elvitassa az albánok jogát a függetlenségtől, s hogy azt nacionalista szeparatizmusként állítsa be. A döntés következtében a térségi feszültségek nőni fognak – írja összegző elemzésében a Stratfor.
Érdekes, olykor bizarr különbségek jellemzik az amerikai és a brit sajtót, kommentálva David Cameron brit miniszterelnök első látogatását a washingtoni Fehér Házban – írja a RIA Novosztyi orosz hivatalos hírügynökség által publikált elemzésében Dmitrij Koszirjev. Ugyanis az eddig szilárdnak, sőt megbonthatatlannak tűnő amerikai-brit szövetséget az utóbbi hónapok némely eseménye meglehetősen kikezdte. Ez árnyékot vethet Cameron útjára is.
Szerdán Angela Merkel német kancellár a nyugat-szibériai Jekatyerinburgba érkezett, itt kerül sor megbeszéléseire Dmitrij Medvegyev elnökkel. Az orosz és a német politikusok közötti találkozók ma már rendszeresnek és gyakorinak mondhatók – írja a RIA Novosztyi által közölt elemzésében Andrej Fedjasin – ugyanakkor kevésről mondható el, hogy ennyire fontos lenne, mint a mostani. Ugyanis a kétnapos találkozó gyakorlatilag közös kormányülésnek számít, melyen a német és orosz gazdasági, banki és kereskedelmi vezetők, mintegy száz személyiség, vesz részt.
A neves hírszerzői portál, a Stratfor az orosz kémügy következményeit elemzi, megállapítva: számos igen fontos különbség van aközött, ahogyan Amerika, illetve amint Oroszország szemléli a történteket. Az amerikai sajtóban ma is elsőszámú szenzációnak számít a kémek lebukása, míg az orosz mindössze arra hagyatkozott, hogy a száraz tényekről beszámoljon, ráadásul a napok múlásával ott egyre gyérülnek a cikkek, beszámolók és elemzések.
Múlt vasárnap tíz titkosügynököt vett őrizetbe az FBI kémelhárító részlege, akiket az orosz hírszerzés (SZVR) helyezett el különböző keleti-parti nagyvárosokban, „mély konspirációban”. A tizenegyediket, aki egy kanadai hamis útlevél segítségével megszökött, Cipruson vették őrizetbe, mielőtt felszállt volna egy Budapestre induló repülőgépre. Valamennyit a kémkedés szándékával vádolták meg, amiért öt év börtönbüntetést kaphatnak, viszont a tizenegy közül kilencet akár pénzmosásban is bűnösnek találhatják, ami fejenként húsz év börtönt jelenthet – írja Tom Balmforth, a Russia Profile által közölt cikkében.
2008-ban Oroszország új európai biztonsági együttműködés kidolgozását javasolta, amit azóta is szorgalmaz, de eddig érdemben sem az unió, sem pedig az Egyesült Államok nem válaszolt rá – érthető módon, hisz az nem feltétlenül egyezett érdekeikkel. A magyar származású George Friedman, az amerikai Stratfor hírszerzési elemzőközpont alapító-igazgatója szerint az utóbbi időben olyan új jelzések érkeznek Berlinből, melyek e helyzet megváltozására engednek következtetni.
Közvetlen értékbeli kapcsolat van Izrael léte és a Nyugat között
José María Aznar korábbi konzervatív spanyol miniszterelnök a londoni The Times lapnak írt cikkében kijelenti: már rég kiment a divatból Európában bármi jót is mondani Izraelről. Ám, ha megfeledkezünk arról, hogy ez az ország a Nyugat egyetlen igaz barátja a térségben, könnyen Európa is rajtaveszhet. Izrael bukása a Nyugat bukását hozza magával.