Cikkek a nagyvilágból

Feliratkozás a hírlevélre

Archívum - júl 20, 2009

Obama halva született közel-keleti kompromisszumos javaslata

National Review

Barack Obama amerikai elnök a zsidó telepek építésének részleges befagyasztásával akarja rávenni Izraelt és a Palesztin Hatóságot a tárgyalások újrakezdésére. Elliott Abrams, a Council on Foreign Relations kutatója, George W. Bush korábbi közel-keleti tanácsadója szerint a javaslat sem Izrael, sem a palesztin fél számára nem elfogadható.

Egyre több brit kényszerül részmunkaidőbe a válság miatt

The Telegraph

Nagy-Britanniában nem csak a munkanélküliek száma nő a globális gazdasági válság hatására, de egyre többen kénytelenek részmunkaidőben dolgozni - ismerteti a londoni konzervatív napilap a brit statisztikai hivatal legfrissebb adatait. A részmunkaidő formájában megjelenő bújtatott munkanélküliség lassíthatja a gazdaság talpraállását.

A NATO agresszívabb német fellépést sürget Afganisztánban

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az amerikaiak afganisztáni csapaterősítésével és a Washington által meghirdetett „új stratégiával" szemben az európai szövetségesek közismert lelkesedéshiánya áll. Másrészt pedig az európai partnerek mindeddig igen kevés konkrétumot tudtak meg az amerikaiak délnyugat-ázsiainak nevezett, az egész térségre, Pakisztántól Iránig az összes államra vonatkozó, általános politikai rendezési terveiről.

Az orosz nukleáris stratégiai fejlesztések csődje

Kommerszant, Izvesztyija

A tengeralattjárókról felbocsátható stratégiai nukleáris fegyver, a Bulava rakéta, az ellenőrző kísérletek során sorozatos kudarcokat szerved. Tizenkét kilövési kísérletből eddig hat teljes csődnek bizonyult, de a „sikeresek” sem mondhatók tökéletesnek. Bár katonai körök a szerencsétlen véletlenek számlájára írták a sikertelenséget, és gyors kiigazítást ígértek, de már hónapok óta nem történt változás, így nagy valószínűséggel, a jelenlegi legköltségesebb katonai fejlesztés nagy késést szenved, de az is elképzelhető, hogy kudarcba fullad.

Jóvátétel a litvániai zsidók számára

Delfi

A litván parlament döntése nyomán 113 lita – vagyis mintegy 33 millió euró – nagyságrendű kárpótlásban részesülnek azok a zsidó etnikumú, volt litván állampolgárok, akiknek a meghurcolásában a második világháború alatti rezsim együttműködött a nácikkal, illetve akiknek a kitelepítését akkor elrendelték. A lap kommentárja nagy előrelépésnek nevezi az eseményt.

Franciaország: Továbbra sem tanulnak, továbbra sem felejtenek

Libération

A Nortel mobiltelefonokat gyártó cég munkástanácsa kijelentette: amennyiben tiltakozásuk dacára bezárják a cég Châteaufort-i üzemét, bombamerényletet követnek el. A baloldali liberális Libération egyáltalán nem tekinti meglepőnek a bejelentést, különösen azért, mert a mögött nagymértékű elkeseredés áll. Ráadásul a francia forradalom 220. évfordulója kellő hátteret is biztosít az efféle akciónak.

Románia: Ismét növekszik a szegények aránya

Cotidianul

A Világbank által készített Partnerségi Stratégia most közzétett adatai szerint idén mintegy 7,4 százalékkal nő a szegénynek – vagyis a létminimum alatt élőknek – a száma Romániában. Ezen belül a gyerekek érintettsége még az átlagos szintnél is nagyobb; közülük 2008-ban még 7,4 százalék tartozott a nagyon szegényeket összesítő csoportba, viszont arányuk 2009-ben már 10,7 százalékra emelkedik.

Gibraltár: Spanyolország nem adja fel

El País

A történelemben először fordul elő, hogy spanyol külügyminisztert – hivatalos formában és hivatalos célokkal – Gibraltár földjére teszi a lábát. A hét elején tárgyalások kezdődnek az aprócska brit gyarmaton; az egyeztetés főszereplői: a két külügyminiszter, Miguel Ándel Moratinos, illetve David Miliband, továbbá Gibraltár főminisztere, Peter Caruana.

Olasz gárdák aranykora

La Repubblica

Olaszországban egyre több önkéntes rendfenntartó, polgárőr és gárdista járja az utcákat. Egy részük ártalmatlan szervezet, mások azonban valamilyen radikális vagy szélsőjobboldali szervezethez kötődnek - áll az olasz napilapban. A gárdák elszaporodásának hátterében elsősorban a rossz közbiztonság áll.

„Vége a kétpártrendszernek”

The Guardian

A brit Munkáspárt népszerűsége történelmi mélyponton, a konzervatívok támogatottsága mégsem dönt rekordokat: a választók egyre inkább kiábrándulnak a politikát a második világháború óta meghatározó két erőből. Andrew Rawnsley liberális publicista szerint véget ért a brit kétpártrendszer, ami elsősorban a baloldal számára rossz hír.