Cikkek a nagyvilágból

Feliratkozás a hírlevélre

Archívum - 2008

Dátum

Kiárusítás után csődhullám?

The Independent

Tekintélyes közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy számos nagy brit áruházlánc csődbe mehet 2009 első negyedévében. Szakértők szerint nem lenne meglepő, ha már januárban, a most kezdődött rendkívüli téli leértékelések után 15 országos lánc zárna be - írja a londoni napilap.

Idén már több mint egy tucat áruházlánc jelentett csődöt - köztük több olyan, amelynek száznál is több egysége több ezer embert foglalkoztatott,  és félő, hogy az ünnepek utáni kiárusítások befejeztével újabbak lesznek kénytelenek lehúzni a rolót. A pénteken kezdődő akciók során egyes boltokban akár 90 százalékos kedvezményeket is kínálnak. Egyebek között rendkívüli leárazásba kezd a Tesco, a Harrods és a Marks & Spencer is. Piaci szakértők szerint kétséges, hogy az árukészlettől ilyen alacsony áron megválni kénytelen üzletek vajon képesek lesznek-e a bérleti díjakat fizetni.

Átrendeződő hatalmi viszonyok a Közel-Keleten

The Jerusalem Post

A jeruzsálemi lap elemzése a Hamász nevű terrorszervezet által Gázából indított újabb, Izrael elleni támadásai kapcsán megállapítja: a krízis csak felszíni tünet, ami az iszlám államok közötti mély megosztottságot tükrözi. Egyre inkább kirajzolódik egy frontvonal, melynek egyik oldalán Egyiptom és Szaúd-Arábia áll, míg a másikon Irán és Szíria. Az Irán vezette „koalíció” legfőbb stratégiai célja Izrael megsemmisítése, vagyis az úgynevezett „muqawamma” (ellenállás), melynek szellemében az ország és szövetségesei erőforrásokat gyűjtenek egy kiújuló konfliktusban való részvételhez.

Velük szemben olyan arab államok állnak, melyeknek elemi érdeke a mai status quo fenntartása, és bár radikális lakosságuk csillapítására maguk sem riadnak vissza az éles Izrael-ellenes retorikától, távol áll tőlük, hogy annak megfelelően is cselekedjenek. Ezeknek az államoknak a politikáját ugyanakkor – szemben Iránnal és Szíriával – a Nyugat-orientáció jellemzi.

Michalengelo Dávidja csak márkajegy lesz?

Olasz értelmiségiek vitája a kultúra jövőjéről

A költségvetési megszorítások, amelyeket a kultúrát marketing-eszköznek tekintő kormány rendelt el, veszélyeztetik Itália legnagyobb kincsét - fejti ki a La Repubblica című olasz lapban Giampiero Vitelli, aki az általános helyzetképet  toscanai példákkal illusztrálja, de az ellenvéleményt is idézi.

Az észak-olaszországi tartomány egymaga 615 múzeumot számlál, vagyis hatezer lakosra jut egy, ami abszolút világrekord. Firenzében található a világ tíz legismertebb műalkotásából három, Olaszország leglátogatottabb múzeumai közül hét, Európa harminc leglátogatottabb múzeuma közül öt. Minden második Olaszországba látogató külföldi Toscania művészetével kíván ismerkedni.

A pelenkától a puskáig

Hogyan próbálják átvészelni az amerikai cégek a válságot?
 

A 2001. szeptember 11. után Tom Engelhardt hírleveleként indult, majd a Nation Institute támogatásával működő internetes kritikai tallózó-elemző TomDispatch társszerkesztője, Nick Turse nemrégiben könyvet írt az amerikaiak hétköznapi életének „militarizálódásáról". Alább ismertetett  cikkében azt feszegeti, hogyan próbálnak boldogulni a gazdasági válság közepette azok az amerikai vállalatok, amelyek ma is részei, illetve korábbi szállítói a hadsereghez kötődő ipari „komplexumnak".

Régebben is e komplexumhoz tartoztak olyan cégek (például a General Motors vagy a Ford), amelyek termékei mindennaposnak számítottak az amerikai háztartásokban, miközben - ahogyan Eric Prokosch fegyverszakértő mondja - kidolgozták „a gyilkolás technológiáját". Idővel közülük sokan felhagytak a „halálos fegyverek" gyártásával, de a védelmi minisztérium beszállítói maradtak.

Venezuela után a Gazprom Bolíviában is megvetni készül a lábát

Interfax

A legnagyobb gázkitermelő országok energetikai minisztereinek találkozója alkalmából, a Bolíviát képviselő, Moszkvában tartózkodó Saúl Ávalos interjút adott az Interfax orosz hírügynökségnek. A politikus elmondta: az együttműködés új formáit kell kialakítani ahhoz, hogy az energia-kitermelő országok valóban függetlenek maradjanak, és maguk tudják élvezni természeti kincseink hasznát. Ezért Bolívia – jelentette ki – Oroszországhoz fordul, olyan segítséget vár, mely a kitermelés fokozását eredményezheti. Ugyanakkor azt is reméli, hogy Moszkva tiszteletben tartja országa függetlenségét. Ezek az elvárások új megközelítéseket és együttműködési formákat tesznek szükségessé, olyanokat, amelyek valamennyi gázkitermelő érdekeit szolgálják.

Avalos kijelentette: a bolíviai nemzeti gázkitermelő vállalat, valamint a Gazprom között már korábban létrejött egyfajta együttműködés. Most azt várják az orosz féltől, hogy a további források feltárásában, Bolívia gáztartalékainak pontos megbecslésében működjék közre Moszkva.

Zöldül az amerikai álomgyár

The Christian Science Monitor

A tévébirodalmak és filmstúdiók, amelyek nagyobb ökológiai lábnyommal és ugyanakkor valószínűleg több befolyással rendelkeznek, mint bármely más iparág, összefognak a nagy környezetvédő szervezetekkel, hogy maguk is zölddé váljanak. Korábban  elképzelhetetlennek tartott témák, mint az újrafeldolgozás, komposztálás, a szél- és a napenergia felhasználása, vagy az alternatív üzemanyagok mára közhellyé váltak Hollywoodban.

Az olyan vezető díjkiosztások, mint a Golden Globe január 11-én vagy az Oscar februárban, egyre befogadóbbak a zöld eszmék tekintetében. A vörös szőnyeg régi műanyagpalackokból készül, a feliratokat krétával írják a táblára, az áramfejlesztő generátorokat szójahulladékból nyert bio dízelüzemanyaggal működtetik, a rendezvény-sátrakat napenergia segítségével világítják. Az ajándékcsomagokban alacsony energiafogyasztású fénycsövek tűnnek fel.

XVI. Benedek a homoszexualitás ellen

Der Spiegel

A katolikus egyházfő egy hétfői beszédében élesen bírálta az azonos neműek közötti kapcsolatot elfogadó nézeteket, és kijelentette: a férfi- és női szerephez való élethossziglani kötődés „a teremtés szentsége és ajándéka". A nemek közötti együttélés minden más formája - így a homoszexuálisok közötti élettársi kapcsolat is - ellenkezik Isten szándékaival, „elpusztítja az embert és kétségbevonja a teremtés értelmét".

Mint ismeretes, a katolikus egyház ugyan nem tartja bűnnek a homnoszexualitást, de a homoszexuálisok közti nemi kapcsolatokat igen. A Vatikán egyik képviselője októberben „abnormálisnak és szabálytalannak" minősítette az egyneműek közötti nemi érintkezést.

A legősibb megoldatlan kérdés

Kísérletek a prostitúció szabályozására
 

Az Economist  arról ad körképet, milyen eredménnyel jártak a prostitúció megfékezésére irányuló programok a világ különböző országaiban. Nem kevés fejtörést okoz mindenütt, hogyan lehetne megszüntetni a szexiparhoz kapcsolódó káros jelenségeket (prostitúcióra kényszerítés, erőszak, fertőző nemi betegségek), miközben az állam igyekszik a lehető legkisebb szerepet vállalni ebben.

Hollandiában nyolc éve legalizálták a bordélyházakat, nem büntetik a szexuális szolgáltatásokat, az állam csak szabályozóként és adószedőként lép fel. Másként közelít a kérdéshez Svédország, ahol 1999 óta a prostituáltak „futtatását" igyekeznek szankcionálni (pénzbírsággal, fél évig terjedő börtönbüntetéssel, kipellengérezéssel), míg a testüket áruba bocsátó nagy- és kiskorúakat áldozatnak tekintik.

Kiket fogad be Németország Guantánamóból?

Süddeutsche Zeitung
A német alkancellár és külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier - belső utasítások formájában - megtette az első intézkedéseket néhány guantánamói fogoly befogadására. A német álláspont szerint nem késleltetheti a tábor bezárását, hogy némelyik fogoly számára egyelőre nem határozható meg „fogadó ország".

Az üggyel kapcsolatban a helyettes német kormányszóvivő  mindenesetre hangsúlyozta: pillanatnyilag nem konkrét kérelmek mérlegeléséről van szó, és a foglyok befogadásának megítélésében elsősorban azoknak származási országai, valamint az Egyesült Államok illetékesek. Ha a foglyok egyik országba sem kívánnak visszatérni, akkor a kérdést európai összefüggésben kell megoldani - mutatott rá a szóvivő.

Búcsú a légi permetezéstől – „veszély” vagy „kockázat”?

EUObserver

Az Európai Parlament és a tagállamok megállapodtak a növényvédő szerek használatát korlátozni hivatott két közösségi szabályozás tartalmáról. Az első jogszabály értelmében betiltanak 22 olyan hatóanyagot, amely rákot, reprodukciós zavarokat vagy génkárosodást okozhat, illetve károsítja az emberi ideg-, immun- vagy hormonrendszert.

A tilalom öt évre felfüggeszthető, amennyiben a termesztett növényeket súlyos és rendkívüli veszély fenyegeti. Az új előírások azonban csak fokozatosan lépnek hatályba, a jelenleg árusított növényvédő szerek mindaddig forgalmazhatóak lesznek, amíg engedélyük le nem jár. Ezzel elkerülhető a tömeges visszahívás, és praktikusan csak 2016-től kell számolni változásokkal a legtöbb szer esetében.