A görögtűz nem áll meg Európánál
Az EU vezetői szerdán megállapodtak Görögország megmentéséről. A problémák ezzel azonban nem szűnnek meg: Görögországnak három év alatt 13 százalékról 3 százalékra kellene csökkentetni az államháztartási hiányt, ami példátlan megszorításokkal járna. Ha mindez sikerülne is, a hatalmas adósság visszafizetése még mindig óriási terheket jelentene az ország számára.
Arról nem is beszélve, hogy a német és francia kezdeményezés láncreakciót indíthat el: ha a monetáris unió Görögországot nem hagyta bedőlni, akkor majd a szintén rendkívül bizonytalan helyzetben lévő Portugália és Spanyolország is joggal fogja elvárni, hogy mentőövet dobjanak nekik. A görög precedens igen sokba kerülhet még a monetáris unió tagállamainak.
Niall Ferguson azt is kifejti, hogy Görögország bajai egyáltalán nem egyediek. A tekintélyes Harvard-professzor felidézi a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentését, amely arra figyelmeztetett, hogy több ország fizetőképességét veszélyezteti az eladósodottság és a magas államháztartási hiány. Az elemzés nem Görögországot tartotta a leginkább sérülékenynek, hanem két, világgazdasági szempontból is jelentős államot: Japánt és Nagy-Britanniát (utóbbi esetében az idei költségvetési hiány 13 százalék körül alakul).
Különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok a hatodik a listán. Az amerikai kormány elismerte, hogy a következő évek tovább nő, és két éven belül a GDP 100 százalékára fog rúgni az államadósság. A legszigorúbb fiskális elképzelések szerint sem reális, hogy az Egyesült Államok költségvetése a közeljövőben egyensúlyba kerülhet. Mivel a kamatemelés elkerülhetetlen, az adósságtörlesztés egyre nagyobb költségvetési összegeket fog felemészteni.
Mindebből az következik - véli Ferguson -, hogy a görögök után a portugálok és a spanyolok, majd a britek kerülhetnek a fizetésképtelenség közelébe. Aztán pedig tovább fog terjedni a baj az Atlanti-óceán túlpartjára. Az Egyesült Államok eddig csak azért nem került bajba, mert a válság miatt még mindig az amerikai államkötvényeket tartják a legbiztosabb befektetésnek. Az államháztartási adatok alapján azonban az amerikai kötvények nem nyújtanak biztosabb menedéket, mint Pearl Harbor 1941-ben.
A „Doktor Végzet"-ként is ismert Marc Faber még sötétebben látja a jövőt. A CNBC hírcsatornának adott csütörtöki interjúban kifejti, hogy az eladósodott fejlett gazdaságok egyike sem kerülheti el a fizetésképtelenné válást. Az ok egyszerű: a nyugati országok egyszerűen visszafizethetelenül sok adósságot halmoztak fel.
Faber azt jósolja, hogy a központi bankok először pénznyomásba kezdenek, ami miatt csökken a hitelezők bizalma, és előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik az államcsőd. A svájci származású befektetési tanácsadó úgy véli, hogy a feltörekvő gazdaságok helyzete valamivel stabilabb a vezető gazdaságokénál.
