Irán: már az Iszlám Forradalmi Gárda sem áll szilárdan Ahmadinezsád mögött
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnoka, Muhammad-Ali Aziz Dzsaafari két hónappal korábban még arra esküdözött, hogy akár erőszakkal is megtöri a „rezsim-ellenes konspiráció láncolatát”, azaz az ellenzék tiltakozó demonstrációit, melyek a 2009 nyarán megtartott, és igen csak vitatott elnökválasztás után bontakoztak ki. Ám – állapítja meg Amir Taheri kommentárja – az elmúlt hetek azt bizonyították, hogy e láncolat nemhogy gyengülne, de egyre erősödik.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a február 11-ére, az iráni forradalom évfordulójára tervezett újabb nagy tüntetéssorozat előkészületei, melyet a kormányzat nem hogy eltiporni igyekezne, de siet együttműködni a megtervezésében, pontos menetrendben állapodván meg az ellenzékkel, hol és mikor tüntessenek ők, s mikor és hol a kormány hívei.
A szerző megjegyzi, hogy pár héttel korábban még az ellenzék is igyekezett taktikai lépéseket tenni a kiegyezés irányába. Mir-Husszein Muszavi, a múlt évi elnökválasztás ellenzéki jelöltje, aki Mahmud Ahmadinezsád szélsőséges iszlamista elnökkel szemben vesztett, igyekezett az elnök mögött álló „legfelső vezető”, Ali Hamenei ajatollahot kivonni a kritikák kereszttüzéből, ám a mostani fejlemények tükrében kijelenthető: ez a taktikai momentum már a múlté. Ahmadinezsád képei mellett ma már Hamanei portréit is mindenfelé égeti Teherán utcáin, a tüntető tömeg pedig őt teszi felelőssé a letartóztatott tízezrek megkínzásáért épp úgy, mint a több száz halottért, ezt kiáltozván az utcán: „Hamenei gyilkos!”.
Az ellenzék vezetői közül Muhammad Hatami volt elnök már nyíltan arról beszél: itt az ideje, hogy Hamenei távozzon. A másik ellenzéki politikus és egyben szintén ex-elnök, Hasemi Rafszandzsani pedig naponta kérdőjelezi meg alkalmasságát pozíciója betöltésére.
Mi több, a síita papság is hátat fordítani létszik Hameneinek és bábjának, Ahmadinezsádnak, akik az utóbbi időben teológiai vitába bocsátkoztak velük, lévén, hogy az elnök azt találta mondani: kapcsolatban áll a „rejtett imámmal”, Irán egyik legszentebb misztikus legendájával. Emiatt aggodalmát fejezte ki Husszein-Ali Montazeri nagyajatollah, illetve több más vezető, így Bajat Szan’ei, Borudzserdi, Amoli és Zandzsani ajatollahok is.
De már a nem politizáló egyszerű polgárnak is elege van az Ahmadinezsád-Hamenei duóból, különösen, hogy az infláció megkétszereződött, a hazai tőke is menekül az országból és a munkanélküliség az egekbe emelkedett – államvezetői inkompetenciájuk miatt közmegvetés és gúny tárgyaivá lettek.
Mindezt tapasztalva már egyáltalán nem meglepő, hogy Aziz Dzsaafari Iszlám Forradalmi Gárdája sem a régi. A tábornok a múlt héten a televízióban már arról elmélkedett, hogy a hadseregnek – azaz a gárdának – ugyanazt a szerepet kellene betöltenie a perzsa társadalomban, mint amint a kemali hadsereg az elmúlt évszázadban Törökországban betöltött. A „török modell” felemlegetése nem csak merész, de elgondolkodtató is – jegyzi meg Taheri –, elvégre most épp annak lehetünk a tanúi, hogy már a gárda is azt fontolgatja, ki mellé is álljon…
