Amerika új védelmi politikája
Robert Gates védelmi miniszter a Négyéves Védelmi Áttekintés (Quadrennial Defense Review) ismertetésekor kiemelte, hogy a korábbi évtizedek alapelvei részben idejétmúlttá váltak. Az Egyesült Államok védelmi politikáját sokáig a két párhuzamos háború elve határozta meg: a hadseregnek mindig készen kellett állnia rá, hogy egyszerre akár két hadszíntéren is képes legyen helyt állni.
A védelmi miniszter kitért rá, hogy a 21. században elsősorban nem a nagyhatalmi szembenállásra kell alapozni az amerikai biztonságpolitikát. Mint azt az iraki és az afganisztáni háború is bizonyítja, az Egyesült Államok haderejének elsősorban az aszimmetrikus hadviselésre kell felkészülnie. A legnagyobb kihívást nem a reguláris hadseregek, hanem a gerilla-hadviselés módszereit alkalmazó csoportok jelentik. Az Egyesült Államok védelmi politikájának kidolgozásakor kiemelten kell kezelni a nem hagyományos fenyegetéseket: a biológiai fegyverek, a terrorista támadások és a kibertámadások elleni harcot. A hagyományos katonai eszközökkel Amerika képtelen szembeszállni az új fajta kihívásokkal.
Sharp emlékeztet rá, hogy a védelmi minisztérium költségvetése is jelentős összegeket különít el a nem hagyományos fenyegetések elleni küzdelemnek, miközben a hagyományos - a hidegháborús nagyhatalmi szembenállás idején elsőbbséget élvező - fegyvernemek egyre inkább a háttérbe szorulnak.
A CNN összefoglalójában kitér rá, hogy a hadsereg újabb robotrepülőgépek és egyéb, az iraki és az afganisztáni lázadók, illetve a pakisztáni hegyekben bujkáló terroristák ellen bevethető eszköz beszerzését tervezi.
Újdonság az előző négyéves irányelvekhez képest a kibertámadások elleni küzdelem előtérbe kerülése. A Pentagon szakértői úgy látják, hogy az Egyesült Államoknak nagyon komolyan kell vennie az ország számítógépes hálózatainak megbénítására törekvő támadásokat. A jelentés külön megemlíti a Kínából indított hackertámadások veszélyeit.
Gates kiemelt szerepet szán a tömegpusztító biológiai fegyverek elleni harcnak. A dokumentum valószínűsíti, hogy a közeljövőben az amerikai hadseregnek egyre több dolga akad majd a természeti katasztrófák, illetve a klímaváltozás nyomában fellépő élelem- és vízhiány, népvándorlás okozta konfliktusok rendezésében is. Érdekesség, hogy a Pentagon irányelvei között megjelenik a környezettudatosság elve: a jelentés szorgalmazza a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok használatát a katonai akciók során.
Azt azonban a védelmi miniszter is kénytelen volt elismerni, hogy a magas államháztartási hiány miatt hozott költségvetési megszorítások a védelmi minisztériumot is érintik, és bizonyos kompromisszumokat elengedhetetlenné tesznek. Sharp elemzésében kiemeli, hogy az elhúzódó afganisztáni és az iraki háborúk, illetve a terrorelhárítás adminisztratív költségei rendkívüli mértékben megterhelhetik a védelmi kiadásokat, így félő, hogy Gates reményeinél is kevesebb forrás marad a haderőreformra - annak ellenére, hogy a Pentagon jövőre 44 milliárd dollárral több pénzből gazdálkodhat. Márpedig költségvetési pluszforrások nélkül kizárólag a védelmi kiadások átcsoportosításával lehet pénzt teremteni az amerikai hadsereg átalakítására.
Peter Warren Singer, a washingtoni Brookings Institution biztonságpolitikai szakértője egyáltalán nincs elragadtatva az új irányelvektől. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a Pentagon stratégiai tervei alapján egyáltalán nem világos, hogy a kormány milyen geopolitikai célokat tekint kiemelt fontosságúnak. A jelentés részletes és alapos áttekintése közben nincs nyoma az átfogó biztonságpolitikai víziónak - írja a The Los Angeles Times hasábjain.
