A zöld hatalom gyökeret ver a kínai sivatagban
Ugyanakkor amikor az Egyesült Államok megteszi az első lépéseket, hogy az energiaszolgáltatókat rávegye több megújuló erőforrásból származó áram termelésére, Kínában már létezik ilyen követelmény, és az ország milliárdokat ruház be annak érdekében, hogy zöldenergia-szuperhatalommá váljon.
A cukor és a korbács kombinálásával Peking kezdi megváltoztatni az energiatermelés szerkezetét. Noha a szén marad a fő energiaforrás és bizonyosra vehető, hogy az is marad, a megújuló-, különösen a szélenergia előretörése segít abban, hogy Kína lassítani tudja a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának meredek növekedését.
Idén Kína megelőzheti az Egyesült Államokat és a szélturbinák legnagyobb piacává válhat a világon - miután az elmúlt négy év mindegyikében megduplázta szélenergia-kapacitását. Az állami tulajdonban lévő energiacégek versenyeznek abban, hogy melyikük épít több naperőművet, noha ezek jóval kisebb projektek, mint a szélerőművek. Más zöld projektek is felbukkannak, például a mezőgazdasági hulladék elégetéséből nyerhető energia is napirendre került.
Számos projekt kivitelezése folyik a Góbi-sivatagban, Tunhuangtól (Dunhuang) délkeletre, köztük van a Kína-szerte tervbe vett hat óriási szélerőmű-komplexum egyike. A hat komplexum mindegyike több mint 16-szor annyi energia előállítására képes, mint egy nagy széntüzelésű erőmű.
A hat projekt mindegyikéhez képest „eltörpül minden más, amit bárhol másutt a világon építenek" - jelentette ki Steve Sawyer, a Globális Szélenergia Tanács nevű, brüsszeli székhelyű ipari csoport illetékese.
Ez persze nem jelenti, hogy Kína egyik napról a másikra zöld óriás lesz. A kínai energiafogyasztás ugyanis gyorsan nőni fog a következő évtizedben, ahogy 720 millió falusi kínai is vásárolni kezdi a légkondicionálókat és a többi energiafaló berendezéseket, amelyek ma már mindennaposak a 606 millió városlakó körében.
Ugyanakkor a zöld tervek mind erőteljesebbek. A múlt év elején a kínai kormány 2010-ig még csak 5000 megawatt szélenergia-kapacitás teremtését ígérte, de már márciusban módosította a számot 10 ezer megawattra, jelenleg pedig, miközben a szénerőművek létesítése lassul, már 30 ezer megawatt szélenergia-kapacitást jósol 2010 végére - ezt eredetileg 2020-ra tervezték.
Az amerikai zöldenergia-törvény hasonlít a kínaihoz, amennyiben megújuló energia-források felhasználását írja elő a nagy villamosenergia-szolgáltatók számára. A részletek azonban eltérőek. Az amerikai törvény azt írja elő, hogy 2020-ig legalább 15 százalékot érjen el az energia-megtakarítás és a megújuló energia összesített aránya teljesítményükben - beleértve az 1992 óta épült vízierőműveket is. Kínában a számítások nem foglalják magukba a már ma is a villamos energia 21 százalékát biztosító vízi energiát és az atomenergiát sem, amely 1,1 százalékot képvisel.
A kínai cégek azért is szívesen ruháznak be megújuló forrásokba, mert sok készpénzzel rendelkeznek és az állami tulajdonú bankok örömmel kölcsönöznek számukra, ugyanakkor kevés fékező szabályozással kell megküzdeniük.
