| NAPI SZEMLE | 2010. szeptember 4. |
Obamának nehéz dolga lesz első külföldi körútján

Barack Obamának több fronton is különböző kihívásokkal kell szembesülnie a hivatalba lépése utáni első külföldi körútján, mivel az Egyesült Államok gazdasági gondjai mind szövetségeseit, mind ellenfeleit felbátorítják - írta a The New York Times-ban Helene Cooper diplomáciai tudósító.
Románia el kell ismerje Koszovó függetlenségét
Guido Westerwelle német külügyminiszter múlt pénteki pristinai látogatásán ismét felhívta Koszovó függetlenségének elismerésére azokat az államokat, amelyek eddig ezt nem tették meg. Közöttük van Románia – írja a legnagyobb példányszámú román napilap –, márpedig ez az ország is jól tenné, ha mielőtt elismerné Koszovót, hisz annak újjáépítése az Európai Unió közös külpolitikájának nélkülözhetetlen része.
Német előretörés, francia lemaradás
A német gazdaság magára talált, hihetetlen ütemben bővül a termelés, és ez kihatással lesz a francia állapotokra is – írja a Le Monde. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden tekintetben pozitívak lesznek Párizsra nézve a következmények, hisz a francia termelésbővülés mindössze 0,6 százalékos, ami a német gazdaságnövekedés negyede.
Egyelőre mégiscsak az atomenergia a megoldás
Berlin annak lehetőségeit latolgatja, hogyan hosszabbíthatná meg a létező atomerőművei működési engedélyét, Svédországban feloldották az új nukleáris reaktorok üzembeállításának korábbi tilalmát, Finnország új atomerőművek megépítését fontolgatja. Gyakorlatilag egész Európában az atomenergia újjáéledését lehet tapasztalni és gyökeres szemléletváltozást a kérdéssel kapcsolatban.
Svájc: a semlegesség záloga a hadsereg
A javarészt baloldali radiális eszméket követő svájci mozgalom, a Hadseregmentes Svájcért Csoport (GSoA) aláírás-kampányt indított annak érdekében, hogy megszüntessék a hadkötelezettséget. A konzervatív zürichi napilap számára ez a svájci hadsereg felszámolását jelentené – és nem is egészen alaptalan az ezzel kapcsolatos gyanú. A békeaktivisták közül ugyanis sokan a hadkötelezettség felszámolását a hadsereg felszámolása felé teendő első lépésként fogják fel.
Az euró jövője
Amikor az eurót kigondolták európai közgazdászok és politikusok, aligha gondolhatták, hogy olyan válságba kerül maga a valuta és az a zóna is, melynek a fizetőeszköze, mint amilyet épp most él meg – írja tanulmányában Lorenzo Bini Smaghi, melyet a Foreign Affairs legutóbbi száma közölt. Mint ahogyan ma sincs világos elképzelés arról, hogy az a kár, amit az eurónak Görögország okozott, mekkora és annak milyen következményei lesznek.
A német gazdasági siker kulcsa
Németországot, gazdaságának vitathatatlan életereje, a világ egyik legsikeresebb társadalmává tette a ’90-es években. Ám feltűnő, hogy a jelenlegi krízist követően is milyen hamar és milyen szerves módon tért magához ez a gazdaság, és most is képes megismételni korábbi eredményeit. A római gazdasági napilap szerint ennek a magyarázata az, hogy a német cégek nagyon hamar felismerték annak hasznát, hogy termelésük egy jelentős részt külföldre telepítsék (outsourcing).
Kanada évente ismét negyedmillió emigránst kész befogadni
Kanada külkereskedelmi minisztere, Peter van Loan, az elmúlt napokban több kelet-európai országot látogatott meg, közöttük Oroszországot, Észtországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Romániát. A legnagyobb példányszámú román napilap bukaresti tartózkodását használta fel arra, hogy interjút készítsen vele. A két ország kapcsolatai jelenleg dinamikusan fejlődnek, aminek egyik záloga, hogy az utóbbi években 200 000 román állampolgár telepedett le Kanadában.
Német-orosz gazdasági kapcsolatok: átlépnek Közép-Európán
A német nyelvet beszélő államok meghatározó gazdasági erőt képviselnek Európában, eddigi befektetői magatartásuk elsősorban Közép-Európának kedvezett – állapítja meg a moszkvai napilap. Ám ez az utóbbi időszakban alapvetően megváltozott. Figyelmük Oroszország felé fordult: a Németország, Svájc és Ausztria meghatározó nagyvállalatai által kezdeményezett beruházások egyharmada ma már Oroszországba irányul.
A görög költségvetés optimizmusra ad okot
Az Európai Központi Bank, az EU Bizottsága és a Nemzetközi Valutaalap megerősítette: Görögország teljesítette azokat a költségvetés-javító elvárásokat, melyeket a nemzetközi szervezetek vele szemben támasztottak, így lehetővé teszik Athén számára, hogy lehívja a következő esedékes kilenc milliárd eurós segélycsomagot. A jelek szerint – írja a madridi napilap – az eurozóna országainak pénzügyi stabilitása lassan, de biztosan helyreáll.
A „skandináv modell” mentheti meg a Nyugatot
A Nyugatnak meg kell erősítenie klasszikus értékeit és ekként kell felvennie a versenyt Ázsia feltörekvő országaival – írja kommentárjában Dominique Moïsi, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének főtanácsosa. Egy olyan világban, melyben az észak-atlanti, különösen az európai befolyás és súly egyre csökkent, csak úgy lehet felszínen maradni és maghatározó tényezővé válni, ha valaki kiválóan teljesít és a minőség megtestesítőjévé válik – írja a szerző.
Mi is az a liberalizmus?
Az angol nyelv ingen kifinomult és pontos megkülönböztetésekre alkalmas, ám ami a liberalizmust illeti, meglehetősen rugalmas és nagyvonalú, így nem csak az Atlanti-óceán két partján gondolnak mást és mást erről a politikai irányzatról, de – szerencsétlen módon – egy-egy országon belül is, írja a BBC saját honlapján közzétett cikkében Michael Goldfarb.
A nacionalisták előszeretettel használják a Facebookot
A Facebook társas kapcsolattartó oldalt sokkal több szélsőséges és nacionalista kelet-európai veszi igénybe, mint demokratikus elkötelezettségű, uniópárti polgár – írja a cseh gazdasági napilap kommentárja. A virtuális világban a nacionalista érzelmeknek a jelek szerint nagyobb a súlyuk. A „Szlovák vagyok és büszke vagyok erre” nevű csoportnak közel 140 000 tagja van, míg a Visegrádi 4-ek csoport intézményes keretét adó Visegrádi Alapítványnak mindössze 110. Pedig ez utóbbinak a székhelye Pozsony.
Osztrák pártkorrupció: „a nemzet mindenek felett”
Egyre szaporodnak azok a sajtójelentések, melyek azt valószínűsítik, hogy a 2008-ban autóbalesetben elhunyt, szélsőségesen jobboldali és nacionalista osztrák politikus, Jörg Haider több, mint 45 millió eurót halmozott fel egy liechtensteini bankban. Az unióellenes osztrák hivatalos kormányzati magatartás eddig megakadályozta, hogy a régikeletű gyanúkat igazából kivizsgálják, de ez változóban van.
Izland uniós csatlakozása előnyös mindenkinek
Mint ismeretes, Izland csatlakozás ügyében megkezdte tárgyalásait az EU-val. A gyors uniós taggá válás mindkét félnek igen jól jöhet – állapítja meg a müncheni napilap. Logikus, ha a szigetország lakói az unióban egy nagy protektort keresnek, mely segíthet rajtuk, ha nehéz idők jönnének, melyeknek közeli emléke egyetlen izlandiból sem törlődött még ki.













