A huszonkét éves Hassan Khateb, a frankfurti egyetem joghallgatója németnek érzi magát, Jordániát nem ismeri, a hatóságok mégis vissza akarják toloncolni oda. A frankfurti hetilap interjújából kiderül: szülei hibát követtek el, amikor palesztinnak vallották magukat és nem jordánnak, mert ezt a hatóságok megtévesztéseként értékelték – 17 év után. Mert a család akkor érkezett Németországba, kiutasításuk azonban most bármelyik pillanatban megtörténhet.

Írországban hét muzulmánt tartóztattak le azzal a váddal, hogy egy svéd karikatúrista meggyilkolását tervezték. Lars Vilks egy korábbi, Mohamed prófétát ábrázoló vicces rajza – állapítja meg az ír napilap – meglehet számos muszlim hitűt sérthetett, ugyanakkor a nyugati kultúrkörben nem jelent bűnt, főbenjárót meg végképp, ha a szent embert valaki egy kutyával együtt ábrázolja.

Rafael Gumucio, a neves mexikói író az idei év – és talán az évtized – legszörnyűbb földrengéseinek következményeit hasonlítja össze a Letras Libres számára írt cikkében. Mind Haitin, mind pedig Chilében eddig még sohasem tapasztalt pusztítást vitt végbe a katasztrófa, mindkét országban rengeteg ember veszítette életét és nagy az anyagi kár. Ám a hasonlóságok – írja  – ezzel mintha véget is érnének.

A moszkvai városháza még február 17-én olyan döntést hozott, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin képmását ábrázoló óriásplakátokkal díszítsék fel a fővárost a második világháborúban  aratott győzelem 65. évfordulójának tiszteletére. A döntés azonnal heves vitákat váltott ki – írja elemzésében Szergej Varsavcsik –, különösen az emberjogi szervezetek részéről, de visszavonására eddig nem került sor, elsősorban azért, mert a háborús veteránok azt nagyszámban támogatták.

A pozsonyi napilap blogja - amelyet az Eurotopics című nemzetközi szemlelap is átvett - emlékezteti az olvasókat arra, hogy az osztrák sajtó milyen hangot ütött meg Szlovákiáról szólva, Észak-Koreához hasonlítva azt. Ha valaki szégyelli a hasonlatot, akkor elsősorban azokra haragudjon, akik kiötölték a legújabb szlovák törvényt, mely a hazafias büszkeséget igyekszik propagálni és védeni – írja a cikk.

Bulgária  nemzeti ünnepe március 3. Ezen a napon szabadult fel 1878-ban az ország a török uralom alól. Ám a szabadságot nem egyedül vívta ki, hanem az orosz cári csapatok segítségével, az akkori sorozatos balkáni háborúk következményeként. Évente újra és újra lázba hozza ez a nap az országot, minthogy a bolgár társadalmat mélységesen megosztja annak interpretációja – írja a lap.

A globális krízis hatására Törökországban egyre többen olvasnak gazdasági szakkönyveket, illetve növekvő érdeklődés mutatkozik a gazdaságfilozófia és a vonatkozó szaktudományok kézikönyvei iránt. Ezen belül páratlan sikert értek el ismét Karl Marx A tőke című, törökül újonnan megjelentetett háromkötetes műve, valamint A kommunista kiáltvány is.

Azt követően, hogy Olaszországban a nyár folyamán általános nyugtalanságot váltott ki a romániai eredetű bűnözőbandák megjelenése, a belügyminisztériumot speciális intézkedésekre sarkallva, illetve civil szerveződésű rendfenntartó gárdákat hívva életre, most hasonló jelenség tapasztalható Dániában. A sorozatos bűnesetek kapcsán a társadalmi tolerancia csökken a román bevándorolókkal kapcswolatosan, és már a hatóságok is a „politikai korrektséget” mellőzve kommentálják a történteket.

Moamer Kadhafi líbiai elnök a héten azzal állt elő, hogy Svájcot – illetve az Izraelt meglátogató és dicséreteivel elhalmozó olasz miniszterelnököt, Silvio Berlusconit – hitetlen alakoknak, országaikat a bűn fészkének , az olasz és svájci politikusokat pedig a tálibokhoz hasonlatos kártevőknek nevezte. A dolog előzménye, hogy Kadhafi egyik fia – a szerény névre keresztelt Hannibál – egy genfi szállodában összeverte az egyik szobalányt, s ezért a rendőrség néhány órára fogva tartotta és kihallgatta.

A nemzetközi média mohón csapott le azokra a hírmorzsákra, melyek az új ukrán elnök brüsszeli vizitje során eléjük hullottak – írja Dmitrij Babics abban az elemzésben, melyet a RIA Novosztyi a napokban közölt. Különösen Viktor Janukovics azon mondata keltett nagy izgalmat, miszerint: „Ukrajna viszonya a NATO-hoz változatlan marad.” Ebből azonnal messzemenő következtetések születtek, s egyesek odáig mentek, hogy az országnak a szervezethez való gyors csatlakozását vizionálták.

A médianyilvánosság nemcsak a politikai súly, hanem a  szabadság és a kulturális identitás meglétének is a biztosítéka és jele – írja kommentárjában az észt lap. Épp ezért igen hátrányos, hogy az Európai Uniónak – szemben a nagy „nemzeti” médiaszereplőkkel, mint a 32 nyelven sugárzó BBC, a 30 nyelven sugárzó Deutrsche Welle, a CNN, a kínai CCTV vagy épp az Al Dzsazira – nincs hasonló eszköz a birtokában. Pedig ma egy-egy televízió- és rádióforrás felér egy hadsereggel.

Akármennyire is ódzkodik Franciaország attól, hogy „zöld utat” biztosítson a genetikai újításoknak, az új fajták, mint amilyen az Unió által most engedélyezett genetikailag módosított Amflora burgonya termesztése sokat segíthet abban, hogy a világ rászorultjai ételhez jussanak, és enyhüljenek a szegénység nyomasztó hétköznapjai – írja a párizsi lap.

Több évnyi vita után az Emberi Jogok Strasbourgi Bírósága úgy döntött egy szczecini  férfi esetében, hogy megörökölheti elhalálozott, meleg élettársa lakását. A konzervatív lengyel lap helyesli a döntést, melyet példamutatóknak tart, s amely reménye szerint megváltoztathatja az eddigi lengyel gyakorlatot.

A neves olasz gazdasági napilap véleménye szerint Brüsszelnek nem lenne szabad megsegítenie Athént, hogy az időben vissza tudja fizetni óriási adóságát. Elvégre semmi garancia sincs arra, hogy az eset meg ne ismétlődjék – Görögországban vagy másutt –, ha az adott társadalmak nem érzékelik lépéseik komoly súlyát. Ha Görögország maga kényszerülne gondoskodni a visszafizetésről, az nagymértékben segítené az európai egység megőrzését.