Cikkek a nagyvilágból

Feliratkozás a hírlevélre

NAPI SZEMLE2010. március 11.

A bankok fogják megmenteni az államokat?

Valahányszor úgy tűnik, hogy megértettük a pénzügyi válságot és megfejtettük mechanizmusát, elemeztük okait és értékelni tudjuk következményeit, minden elhomályosul és tökéletesen összezavarodik: ez igazán elszomorító - írja Pierre-Antoine Delhommais, a párizsi Le Monde liberális nézeteiről ismert gazdasági elemzője, áttekintve (és szkeptikusan kommentálva) a nemzetközi pénzvilág néhány friss, váratlan fordulatát.

Ébredés az amerikai álomból

Társadalomtudósok már régen kimutatták, hogy a  gazdasági folyamatok visszahatnak nem csak a fogyasztási szokásokra, hanem általában a társadalmi értékekre is. Vajon milyen változásokat indít majd el a 2008-ban kitört gazdasági válság? - kérdezi Rana Foroohar, a Newsweek kolumnistája. Miközben Európa a harmicas évek nagy világgazdasági válsága hatására a szélsőséges eszmék bűvkörébe került, Amerikában virágzott a liberalizmus. Vajon most is így lesz?

A görögtűz nem áll meg Európánál

Az Európai Unió megmenti Görögországot az összeomlástól, ám a bajoknak ezzel még nem lesz vége - írja Niall Ferguson, a neves brit gazdaságtörténész a Financial Times véleményrovatában. Előbb-utóbb újabb EU-tagállamok, egyebek között Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok is bajba kerülhet a magas államháztartási hiány és az eladósodottság miatt.

A spekulatív tőke Görögország összeomlására játszik

Der Spiegel

Görögország adóság válsága hiénaként vonzza a spekulatív befektetési alapokat, az úgynevezett fedezeti alapokat (hedge fundok), amelyek valóságos fogadást kötnek arra, hogy az ország fizetésképtelen lesz. Eközben a vezető német közgazdászok amellett érvelnek, hogy az Európai Központi Banknak engednie kellene infláció emelkedését, s ezzel esélyt adni Athénnak a rendkívül költséges és népszerűtlen szanálás elkerülésére.

Nouriel Roubini: a növekedés átmeneti tényezőknek köszönhető

BusinessWeek
Miközben a davosi világgazdasági fórum résztvevőinek többsége szombaton óvatos derűlátással hagyta el a svájci várost, a "Mr. Végítélet"-nek nevezett, azaz a problémalátásáról és pesszimizmusáról világhíres Nouriel Roubini ismét fölöttébb negatív képet adott az amerikai gazdaságról. Jóllehet a kormány által pénteken nyilvánosságra hozott 5,7 százalékos növekedést mutató adatot általában pozitíven fogadták, a New York Egyetem (NYU) professzora szerint az adat "nagyon lehangoló és gyenge", mert a gyarapodás időleges tényezőknek köszönhető.

Az amerikai gazdaság gyorsuló ütemben növekszik

The New York Times

Az Egyesült Államok gazdasága 5,7 százalékkal növekedett 2009 utolsó negyedévében - adja hírül a New York-i napilap. A GDP emelkedése bíztató, ám a tartós növekedéshez a foglalkoztatási és a fogyasztási adatoknak is javulnia kell.

Obama félreértette megválasztásának indítékait

Francis Fukuyama, a washingtoni Johns Hopkins egyetem professzora, aki A történelem vége? című - később könyvvé bővített -tanulmányával lett világhírűvé (The National Interest, 1989. 2. szám)  azt állítja, hogy Obama félreértette választási sikerét. Fukuyama szerint a 2008-ban mögötte felsorakozó nagy többség fő szándéka nem annyira az volt, hogy balra mozdítsa el az amerikai politika erővonalait, mint annak idején Franklin D. Roosevelt esetében történt, hanem inkább az, hogy George W. Bush politikája ellen tiltakozzék - fejtette ki a professzor a párizsi Le Figarónak nyilatkozva.

Nehéz idő jár a műkereskedőkre, de New Yorkban van új is

Le Monde

Üres stand keltett feltűnést a Miami városában december elején megrendezett művészeti vásáron, bérlője szállítási problémával indokolta, hogy nem tudta bemutatni kínálatát. Ám közben híre ment, hogy a New York-i, az 57-ik utcában található Christian Haye galéria hirtelen csődbement. Ha még kellett volna rá bizonyíték, most itt van: a kortárs művészeti kereskedelem fővárosában működő műkereskedőket sem kíméli a válság.

Görögország bedőlhet?

Le Monde
A hatalmas adóssághegy alatt roskadozó Görögország helyzetét „nagyon súlyosnak" minősítette csütörtökön a soros elnökség nevében  Cecilia Malmström svéd külügyminiszter. „Természetesen aggódunk" - mondta az újságíróknak, kifejezve meggyőződését, hogy az állam- és kormányfők brüsszeli tanácskozásukon kötetlen formában foglalkoznak a kérdéssel. „Nehéz helyzetről van szó, amely időt, politikai bátorságot és reformokat követel meg - de valamennyien egy családot alkotunk és igyekszünk támogatni egymást... A görögök tudják ezt, valamint és azt is, hogy mi a teendő, de nehéz helyzetben vannak" - fűzte hozzá.

A világválság új célt adott az EBRD-nek

Alig egy éve az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank még a hidegháborút közvetlenül követő korszak relikviájának számított, a világgazdasági válság azonban új küldetést tett lehetővé számára - mutatott rá a The New York Times elemzése.

A bank tőkéjéhez hozzájáruló egyik ország, Ausztrália tavaly még visszakérte a pénzét, és az Európai Unió egyik új kelet-európai tagja, a Cseh Köztársaság volt az első, amely kilépett az EBRD hitelprogramjaiból.

Kína: növekvő segélyekkel és korrupció - Hu elnök fia is érintett

The New York Times

Peking egyre több fejlesztési segélyt és kedvezményes hitelt folyósít fejlődő országoknak, hogy ezzel is elősegítse az ország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatainak erősítését. A pénzért cserébe Kína exkluzív bányászati jogokat és megrendeléseket vár - írja a New York-i napilap.

A recesszió visszaszívja a nőket a munkaerőpiacra

The New York Times
A gazdasági visszaesés számos magas képzettségű nőt, aki abbahagyta szakmai karrierjét, hogy otthon maradhasson gyermekeivel, visszaterel a munkaerőpiacra. E nők közül sokan évek óta először keresnek munkát, ugyanis férjüket elbocsátották, vagy attól tartanak, hogy elbocsáthatják, illetve mert csökkentették a férj fizetését vagy a család befektetései vesztettek értékükből.

„A buborékok a kollektív emberi ostobaság megnyilvánulásai”

Az emberek évszázadról évszázadra, évtizedről évtizedre és évről évre azt gondolják az éppen duzzadó buborékról, hogy „ezúttal más lesz": újból és újból irracionálisan lelkendeznek. A The New York Times pénzügyi elemzője és blogírója, Catherine Rampell azt boncolgatja a lap egyik írásában, hogy miért hiszik újra és újra az emberek világszerte: a legújabb buborék - biztosnak tűnő, majd kipukkadó konjunktúra - másféle, különböző lesz.

A válság nyomán több mint kétszeresére nőtt a francia államadósság

Le Monde

A francia államadósság több mint kétszeresére emelkedett  az elmúlt 12 hónapban - jelentette be a francia költségvetési tárca. Az összeg 109 milliárd euró volt július 31-én - egy évvel korábban viszont csak 51,4 milliárd euró. A gazdasági válság következményei ugyanúgy szerepet játszottak ebben a folyamatban, mint a gazdaság ösztönzésére, a válság ellensúlyozására szolgáló összegek.

„Globális vezér helyett ügyintéző”

Barack Obama már az elnökválasztási kampány során világossá tette, hogy győzelme esetén szakít elődje, George W. Bush keményvonalas külpolitikájával, és új irányelveket hirdet. Elnöksége első félévében elkezdte beváltani az ígéretet: körbeutazta a világot, és máris jelentős kezdeményezésekbe fogott. Michael Scherer, a Time magazin washingtoni tudósítója elérkezettnek látja az időt, hogy az eltelt hat hónap történéseinek tükrében áttekintse az Obama-doktrína legfontosabb tételeit, amelyek az elkövetkező évek során minden bizonnyal meg fogják határozni az amerikai külpolitikát, és vele a világpolitikát.