| NAPI SZEMLE | 2010. szeptember 4. |
Személycsere várható az orosz legfelső védelmi vezetésben
Nem is kétséges, hogy az az átfogó, végső soron globális méretű katonai hadgyakorlat, mely a szárazföldi erőkön kívül valamennyi orosz fegyvernemet az ősz folyamán érinteni fogja, az Egyesült Államok és a NATO növekvő aktivitására adandó válasz – írja a Nyezaviszimaja Gazeta.
A hét végén tért vissza Venezuelából az a két Tu-160-as stratégiai bombázó, mely az Egyesül Államok hátsóudvarának számító Latin-Amerika nukleáris sérthetetlenségének illúzióját volt hivatva szertefoszlatni. Vasárnap pedig kifutottak a kikötőkből az Orosz Balti flotta egységei, melyek a Nagy Péter – ballisztikus rakéták indítására is képes – cirkálót, valamint a Csabanyenko Admirális nevű tengeralattjáró-vadász hadihajót kísérik; céljuk egy óceáni terület, ahol szintén harci feladatokat fognak szimulálni.
Bűnelkövetők a német szélsőjobb képviselőjelöltjei között
A szélsőjobboldali német NPD vezetése az utóbbi időben nem győzte hangsúlyozni: ez a párt nem tűr meg soraiban az utcai garázdákat és a bűnelkövetőket. A valóság azonban más képet mutat: az NPD a szeptember 28-i helyhatósági választásokon olyan jelöltekkel indul, akik ellen ügyészségi eljárás van folyamatban, vagy akiket már jogerősen elítéltek. A párt öt jelöltje közül ez négyre érvényes. Egyikük részt vett abban a támadásban, amely egy algériai menekültet halálát okozta.
Az NPD szövetségi főtitkára, Peter Marx kínos magyarázatokkal kíséri ezeket a fejleményeket, és azt ígéri, hogy a jövő heti vezetőségi ülésen tisztázzák az ügyet. Az ülésre egyébként azért kerül sor, mert a párt korábbi szövetségi pénztárosa, Erwin Kemna 74 000 eurót elsikkasztott a pártpénzekből, s ezért a minap a münsteri járásbíróság két év és nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte.
Teremtéstörténet biológiaórán
A brit Tudományos Akadémia oktatásügyi igazgatója szerint biológiaórán tárgyalni kellene a teremtéstörténetet is - számol be a baloldali napilap.
Michael Reiss biológus egy konferencián elmondta, hogy felmérések szerint egyre több keresztény és muszlim gyerek születik vallásos családba. És bár a vallás társadalmi jelentősége egyre csökken, a diákok 10 százaléka az evolúcióelmélet helyett vallásos világmagyarázatot fogad el, és azt gondolja, hogy a Földet Isten teremtette néhány ezer éve.
Választások lesznek – jelentősen elemelkedik a minimálbér
Az e heti kormányülés után a román kabinet bejelentette: október 1-ével 500 lejről 540-re emelik a nettó minimálbért az országban, majd 2009 január elsejével az összeg 600 lejre emelkedik. Ez mintegy 170 eurónak felel meg. Mindkét összeg havi 170 munkaóra viszonylatában értékelhető.
A bukaresti ellenzéki napilap kommentárja ugyanakkor megjegyzi: a kormány, melynek liberális politikája komoly eredményeket ért el a megtakarítások terén és a nagy elosztórendszerek reformjában, e nagylelkűséggel alighanem az őszi – november végére tervezett – választások kimenetelét kívánja befolyásolni, amint az már megszokottnak számít a legújabb kori – azaz 1989-et követő – történelemben.
Csökkennek az orosz valutatartalékok
Az Orosz Központi Bank legújabb nyilatkozata arról szól, hogy mintegy kilenc milliárd dollárral csökkentek az orosz valutatartalékok – vagyis az arany és a rendelkezésre álló nemzetközi fizetőeszközök mennyisége.
A hírt közlő Kommerszant szakértői szerint ez már csak azért is figyelemreméltó, mert a tartalékok 2008 folyamán folyamatosan növekedtek. Januárban 474 milliárd dollár állt rendelkezésre, míg a nyár elején az összeg már 590 milliárdot tett ki.
Bevándorló-gyilkosság és zavargások Dél-Spanyolországban
Azt követően, hogy múlt héten megöltek egy szenegáli bevándorlót az almeríai Roqetas de Mar-ban, állandóakká váltak a zavargások, és a hatóságok képtelenek lecsillapítani a kedélyeket.
A madridi lap cikke beszámol a település sokat sejtető múltjáról, mely szinte megelőlegezte a mai áldatlan állapotokat. A kormány segítségével itt, a hetvenes években 200 házat építettek 200 munkáscsalád számára. Harminc évvel később, a társadalmi változások elszívták az eredeti lakosok legnagyobb részét, helyüket pedig bevándorlók – leginkább illegális bevándorlók – foglalták el.
A Csád-tó jelene és jövője
A Csád tó valaha Afrika egyik legnagyobb tava… volt. A Csád, Kamerun, Nigéria és Niger által határolt, 1963-ban még 25000 négyzetkilométeres vízfelület mára elveszítette 80 százalékát, azaz 2000 négyzetkilométeresre zsugorodott. A belőle vagy általa élő emberek száma viszont nem apadt, ma körülbelül 20 millió.
A lap szerint az okok közül csak az egyik a klímaváltozás, ennek negatív hatásait felerősíti a közvetlen emberi beavatkozás, a következményekkel nem számoló lecsapolás, elmocsarasodás és így tovább.
Ukrajna csalódott a tagsági ígéret elmaradása miatt
Az EU a szeptember 9-én megtartott EU-Ukrajna csúcstalálkozón nem ajánlott tagsági perspektívát Ukrajnának. Ukrán tisztviselők szerint ezzel az EU nagy lehetőséget szalasztott el arra, hogy stabilizálja keleti határát és támogassa a gazdasági-politikai reformokat Ukrajnában. A csúcstalálkozót követően kiadott közlemény hitet tesz Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, kilátásba helyezi egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását, illetve utazási könnyítéseket az ukrán állampolgárok számára, de nem tesz említést a csatlakozás lehetőségéről.
A Financial Times forrásai szerint a három balti állam, továbbá Svédország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország mutatkozott leginkább megértőnek az ukrán ambíciók irányában, míg Németország, Hollandia és Belgium volt a legtartózkodóbb.
Ki menti meg a szociáldemokratákat?
A német SPD a hétvégén két reményteljes jelölt megválasztásával csillapította a belpolitikai kedélyeket. De nem új gazdaságpolitikával. A gazdaság várakozásai, úgy tűnik, alaptalanok.
Franz Müntefering és Frank-Walter Steinmeier jelölése óta nagy lelkendezés tört ki gazdasági körökben. Mindenki széltében-hosszában ünnepli a két politikus szakértelmét, de csak kevesen veszik észre, hogy Kurt Beck, az eddigi SPD-elnök főleg a párt szemében volt szálka. Ami a gazdaságot illeti, az ország egészen más gondokkal küszködik, és nem azzal, ki az SPD elnöke.
A nemzeti ellenzék vezetője fellép a török kormány ellen
Az önmagát az atatürki örökség letéteményesének tartó török nemzeti ellenzék vezetője azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnököt, hogy „teljesen kijátssza a demokrácia szabályait, és vezetési stílusa sem a politikai szabályoknak, sem pedig az erkölcs előírásainak nem felel meg”.
„A török politika soha nem volt ennyire mocskos – jelentette ki Devlet Bahçeli a Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHO) elnöke –, a hivatalos politikai vezetést pedig soha nem jellemezte ennyire a korrupció, az illegális módszerek alkalmazása, illetve a nagymérvű kiváltságok alkalmazása.”
A román-amerikai kapcsolatok – interjú Románia washingtoni nagykövetével
A bukaresti napilap hosszabb interjút közöl Románia washingtoni nagykövetével, Adrian Sorin Vieriţa-val. A fiatal diplomata szerint az ország NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően gyökeresen megváltozott Románia megítélése az amerikaiak körében.
Románia ma sokkal inkább egyfajta közép-európai országnak számít, és bár ugyanakkor a Balkánhoz tartozónak ítélik, mindazonáltal inkább az ottani problémák megoldásának egyik uniós előretolt bástyáját látják benne, semmint egy olyan országot, melyre ráillenék a „balkáni” bélyeg.
Új amerikai katonai bázis létesítése ellen tüntetnek Olaszországban
Silvio Brlusconi kormányfő levélben fordult Vicenza polgármesteréhez, Achille Variatihoz, és nyomatékosan kérte, álljon el az általa kezdeményezett és október 5-ére kitűzött referendumtól, melyben a város közigazgatási határain belülre tervezett, úgynevezett Dal Molin amerikai katonai bázis felépítésének elvetését követelik.
A főként szélsőbaloldali, illetve globalizició-ellenes szélsőséges csoportok már jó ideje provokálnak állandó összetűzéseket Vicenzában és a környéken; a NO Dal Molin „mozgalom” elnöke pedig az interneten igyekszik otthoni, illetve nemzetközi támogatást találni a kezdeményezéshez, és felhívni a figyelmet a „rendőri brutalitásra”, mellyel a hatóságok elejét kívánják venni utcai tüntetéseiknek.
Áttörés várható az EU-Belorusz kapcsolatokban
A Bizottság azt javasolja, hogy az EU-s külügyminiszterek következő tanácsülésével párhuzamosan kerüljön sor hivatalos találkozóra a fehérorosz külügyminiszterrel. Az egyeztetés szeptember 15-én zajlana Párizsban a hagyományos trojka formátumban, azaz Bernard Kouchner, Javier Solana és Benita Ferrero-Waldner részvételével. Belorussziát Szergej Martinov külügyminiszter képviselné, aki korábban az ország EU-nagykövete volt, és kedvező benyomást keltett Brüsszelben jó kommunikációs képességeivel, közvetlen stílusával.
Az EU jelenleg beutazási tilalommal sújt 41 fehérorosz állami vezetőt, legfeljebb miniszter-helyettesi szinten engedélyez kétoldalú találkozót Belorussziával, és levette az országot a preferenciális vámtarifával rendelkező partnerek listájáról. Martinov beutazásához így külön engedélyre lenne szükség.
Az SPD és kiégési szindrómája
A német szociáldemokratáknál immár vastörvénynek tűnik, hogy a vezetőváltás ne rendezetten, hanem a lehető legnagyobb zűrzavarban menjen végbe – kommentálja a svájci lap a párt frakcióvezetőségének hétvégi zártkörű tanácskozását.
A szociáldemokrácia kiégési szindrómában szenved. Azt még lenyelte, hogy Gerhard Schröder kancellár rákényszerítette Agenda 2010 nevű reformkonvepcióját. Azt azonban sohasem értette meg a hagyományos jóléti állammal összefonódott párt, hogy miért lenne most hirtelen szociáldemokrata sajátosság a szociális és munkanélküli-segély megkurtítása.
A bankkonszolidáció ára
Miután az amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány átveszi a csőd szélére került Fannie Mae és a Freddie Mac, az ország két legnagyobb jelzálog-hitelezőjének irányítását, a New York-i lap összeállítást közöl a döntés várható következményeiről.
Bár Henry Paulson pénzügyminiszter egyelőre nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyibe kerül a hitelintézetek konszolidációja, a liberális lap szerint aligha kétséges, hogy az amerikai történelem legköltségesebb állami beavatkozásáról van szó. Két hónapja a kongresszus költségvetési bizottsága 25 milliárd dollárra becsülte a hitelintézetek esetleges megmentéséhez szükséges költségeket, de valószínű, hogy a kiadások végül meghaladják majd ezt az összeget.













