A rendőrség megakadályozta a Moszkva szívében, augusztus 31-ére tervezett tüntetést, melyen mintegy 400-800 ember vett volna részt. A tömeg a Győzelem téren kezdett gyülekezni, a Csajkovszkij Koncertterem bejáratánál, ám – minthogy a metróépítésre hivatkozva az akciót a hatóságok előzetesen nem engedélyezték – a rendőrök először felszólították a tömeget a távozásra, majd kényszerintézkedésekkel kiszorították őket a térről. 70 embert tartóztattak le.

Vlagyimir Putyin 2000 kilométeres utazást tett egy egyszerű sárga színű Lada kocsival az orosz Távol-Keleten, miközben nem szűnt meg élesen kritizálni a kormánnyal szembeni tüntetések résztvevőit, különösen a moszkvaiakat, akik nemrég úgy határoztak, minden 31 napos hónap utolsó napján kimennek a főbáros szívében lévő Győzelem térre, emlékeztetve a kormányt az alkotmány 31. paragrafusára, mely garantálja a szólás és gyülekezési szabadságot.

A hágai Királyi Könyvtár interneten hozzáférhetővé tette az eddigi összes holland újság valamennyi lapszámát, visszamenőleg a 17. századig. A vállalkozás lényege a teljesség, egyetlen lapot vagy lapszámot, oldalt sem hagytak ki politikai vagy egyéb megfontolások miatt. Így ma már hozzáférhető valamennyi a második világháború előtt és alatt kiadott fasiszta újság is.

Az orosz iskolakezdés alkalmat adott arra, hogy a tanügyi vezetés reflektáljon Dmitrij Medvegyev elnök azon kérésére, hogy a „hazafias oktatás” a tanterv része legyen. Máris előkészületek folynak, hogy a „bátorságoktatást” bevezessék általános iskolai tantárgyként, a tíz-tizenegy éves korosztály számára.

A híres lengyel független szakszervezetet, a Szolidaritást (Solidarność) pont harminc éve, 1980. augusztus 31-én alapították. Mai állapotában azonban egyáltalán nem emlékeztet az egykori nagyszerű munkáserősre, melynek komoly szerepe volt a világ megváltoztatásában – írja a baloldali olasz lap hasábjain Enrico Bettiza. Ami marad belőle, az nem több, mint szánalmas, dicstelen és történelmietlen vergődés.

Oroszország lakossága belefáradni látszik az ellenzékiségbe. A régóta szervezett, augusztus 21-ére meghirdetett kormányellenes kalinyingrádi (Königsberg) tüntetésen alig jelentek meg ezren, miközben a szervezők legalább tízezer ember jelenlétére számítottak. Elvárásaik nem voltak megalapozatlanok, hisz még januárban is több tízezres tömeget tudott a Szolidaritás Csoport az utcára vinni, komoly aggodalmakat váltva ki a Kremlből.

Berlin annak lehetőségeit latolgatja, hogyan hosszabbíthatná meg a létező atomerőművei működési engedélyét, Svédországban feloldották az új nukleáris reaktorok üzembeállításának korábbi tilalmát, Finnország új atomerőművek megépítését fontolgatja. Gyakorlatilag egész Európában az atomenergia újjáéledését lehet tapasztalni és gyökeres szemléletváltozást a kérdéssel kapcsolatban.

A javarészt baloldali radiális eszméket követő svájci mozgalom, a Hadseregmentes Svájcért Csoport (GSoA) aláírás-kampányt indított annak érdekében, hogy megszüntessék a hadkötelezettséget. A konzervatív zürichi napilap számára ez a svájci hadsereg felszámolását jelentené – és nem is egészen alaptalan az ezzel kapcsolatos gyanú. A békeaktivisták közül ugyanis sokan a hadkötelezettség felszámolását a hadsereg felszámolása felé teendő első lépésként fogják fel.

Amikor az eurót kigondolták európai közgazdászok és politikusok, aligha gondolhatták, hogy olyan válságba kerül maga a valuta és az a zóna is, melynek a fizetőeszköze, mint amilyet épp most él meg – írja tanulmányában Lorenzo Bini Smaghi, melyet a Foreign Affairs legutóbbi száma közölt. Mint ahogyan ma sincs világos elképzelés arról, hogy az a kár, amit az eurónak Görögország okozott, mekkora és annak milyen következményei lesznek.

A német alkotmánybíróság eltörölte az azonos neműekkel szemben eddig meglévő diszkriminatív politika egy részét. A jövőben a meleg-párok, öröklés esetén ugyanolyan jogokat élveznek, mint mindenki más. Ugyanakkor még mindig megmarad a diszkrimináció velük szemben, hisz a jövedelemadók tekintetében nem élveznek hasonló jogokat, mint a heteroszexuálisak – írja a berlini Die Tageszeitung.

Kiújult a diplomáciai háború Oroszország és a Moldvai Köztársaság között, ami elsősorban a közelgő elnökválasztás kampányának élesedésével magyarázható. Moszkva nem is nagyon titkolja, hogy szeretne egy orosz-elkötelezettségű elnököt látni az ország élén, míg a jelenlegi moldovai vezetés pont ezt szeretné elkerülni.

Komoly feszültég alakult ki Spanyolország és Marokkó között a vendégmunkásokkal szembeni spanyol hatósági magatartás miatt. Naponta több száz marokkói és más, észak-afrikai személy igyekszik átjutni Melillánál – ez egy apró kis spanyol enklávé marokkói területen –, ahol azonban a határőrök türelmetlenek és megalázó módon viselkednek velük szemben.

A Moszkva körüli tűzvész mérgező gázokkal és átláthatatlan füstköddel árasztotta el a fővárost, sőt az orosz hatóságoknak szükségállapotot kellet kihirdetniük az Ural térségében egy nukleáris fegyverkilövő állomás körül, melyet szintén a tűzvész fenyegetett. A lángok azonban nem csak a környezetre veszélyesek, de a politikára is, még ha nem is olyan mértékben, mint az ország korábbi történelme során.

A Román Nemzeti Bank érmet szentelt a Román Ortodox Egyház első pátriárkájának, Miron Cristeának az emlékére. A kezdeményezés roppant felháborodást keltett azt követően, hogy a washingtoni Holokauszt Múzeum felelevenítette a főpap viselt dolgait a második világháborút megelőző időszakban. Cristea valóban brutális és alpári hangon bátorította az amúgy is szélsőséges cselekedetekre hajlamos román társadalmat a zsidók meggyilkolására.

Jarosław Kaczyński, a jobboldali Törvény és Igazság Pártjának (PiS) elnöke egyre lehetetlenebb helyzetbe manőverezi magát – állapítja meg Lengyelország legnagyobb példányszámú lapja. Már azért is közmegvetés sújtja, mert – a jó modor hiányáról tévén tanúbizonyságot – nem ment el Bronisław Komorowski elnök múlt pénteki beiktatására. Mint ismeretes, a júniusi elnökválasztáson Kaczyński vele szemben maradt alul.