| NAPI SZEMLE | 2010. március 11. |
A razzia: film a párizsi zsidók deportálásáról
Latin-amerikai természeti és társadalmi csapások
Rafael Gumucio, a neves mexikói író az idei év – és talán az évtized – legszörnyűbb földrengéseinek következményeit hasonlítja össze a Letras Libres számára írt cikkében. Mind Haitin, mind pedig Chilében eddig még sohasem tapasztalt pusztítást vitt végbe a katasztrófa, mindkét országban rengeteg ember veszítette életét és nagy az anyagi kár. Ám a hasonlóságok – írja – ezzel mintha véget is érnének.
Sztálin – a pozitív hős
A moszkvai városháza még február 17-én olyan döntést hozott, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin képmását ábrázoló óriásplakátokkal díszítsék fel a fővárost a második világháborúban aratott győzelem 65. évfordulójának tiszteletére. A döntés azonnal heves vitákat váltott ki – írja elemzésében Szergej Varsavcsik –, különösen az emberjogi szervezetek részéről, de visszavonására eddig nem került sor, elsősorban azért, mert a háborús veteránok azt nagyszámban támogatták.
Dunaparti Phenjan
A pozsonyi napilap blogja - amelyet az Eurotopics című nemzetközi szemlelap is átvett - emlékezteti az olvasókat arra, hogy az osztrák sajtó milyen hangot ütött meg Szlovákiáról szólva, Észak-Koreához hasonlítva azt. Ha valaki szégyelli a hasonlatot, akkor elsősorban azokra haragudjon, akik kiötölték a legújabb szlovák törvényt, mely a hazafias büszkeséget igyekszik propagálni és védeni – írja a cikk.
A válság az amerikai általános iskolákat is elérte
A New York-i konzervatív napilap információi szerint az Egyesült Államokban több mint száz körzetben heti négy napra korlátozták az iskolai oktatást a működési költségek csökkentésének és a leépítés elkerülésének érdekében. Kritikusok szerint romolhat az oktatás színvonala, ráadásul a szülőknek is gondot jelent a gyerekek pénteki elhelyezése.
A nemzeti ünnep megosztja a bolgárokat
Bulgária nemzeti ünnepe március 3. Ezen a napon szabadult fel 1878-ban az ország a török uralom alól. Ám a szabadságot nem egyedül vívta ki, hanem az orosz cári csapatok segítségével, az akkori sorozatos balkáni háborúk következményeként. Évente újra és újra lázba hozza ez a nap az országot, minthogy a bolgár társadalmat mélységesen megosztja annak interpretációja – írja a lap.
A törökök Marxot olvasnak
A globális krízis hatására Törökországban egyre többen olvasnak gazdasági szakkönyveket, illetve növekvő érdeklődés mutatkozik a gazdaságfilozófia és a vonatkozó szaktudományok kézikönyvei iránt. Ezen belül páratlan sikert értek el ismét Karl Marx A tőke című, törökül újonnan megjelentetett háromkötetes műve, valamint A kommunista kiáltvány is.
Román erőszakhullám Dániában
Azt követően, hogy Olaszországban a nyár folyamán általános nyugtalanságot váltott ki a romániai eredetű bűnözőbandák megjelenése, a belügyminisztériumot speciális intézkedésekre sarkallva, illetve civil szerveződésű rendfenntartó gárdákat hívva életre, most hasonló jelenség tapasztalható Dániában. A sorozatos bűnesetek kapcsán a társadalmi tolerancia csökken a román bevándorolókkal kapcswolatosan, és már a hatóságok is a „politikai korrektséget” mellőzve kommentálják a történteket.
Az EU fellépne a női esélyegyenlőség érdekében
A férfiiak és a nők fizetése közötti különbségek gyakorlatilag egyáltalán nem csökkentek az elmúlt tizenöt évben, ezért az Európai Bizottság szeretne tenni valamit a női esélyegyenlőség érdekében. Ez azonban nem lesz könnyű, hiszen a törvényi szabályozáshoz minden tagállam támogatására szükség lenne - áll a brit liberális napilapban.
Az észak-koreai diktátorok beszerzője kipakol
Kim Dzsong Rjol, az észak-koreai hadsereg ezredese húsz éven tartó titkos küldetésének célja az volt, hogy ellássa a phenjani rezsim tagjait nyugati luxuscikkekkel. Tizenhat éve megelégelte a rezsimet, és Ausztriába szökött, ahol inkognitóban élt. A múlt héten jelent meg az életét feldolgozó könyv, amelynek bemutatásakor Rjol felfedte magát - számol be az amerikai hírügynökség.
Amerika is radikalizálódik
Az elmúlt egy év során jelentősen nőtt az amerikai szélsőjobboldali szervezetek száma - ismerteti a brit napilap a Southern Poverty Law Centre polgárjogi szervezet jelentését. A jelenség hátterében Obama elnökké választása és a gazdasági válság áll. A jobboldali média és a Republikánus Párt retorikája is a radikálisokat erősíti.
A gázai embargó a Hamászt erősíti
A Tel Aviv-i liberális napilap ismerteti az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája vezetőjének csütörtöki nyilatkozatát. John Holmes szerint a gázai övezet izraeli blokádja miatt virágzó csempészet a Hamász radikális iszlám szervezetet erősíti. A megoldás az embargó feloldása lenne.
Kadhafi dzsihádja Svájc és Itália ellen
Moamer Kadhafi líbiai elnök a héten azzal állt elő, hogy Svájcot – illetve az Izraelt meglátogató és dicséreteivel elhalmozó olasz miniszterelnököt, Silvio Berlusconit – hitetlen alakoknak, országaikat a bűn fészkének , az olasz és svájci politikusokat pedig a tálibokhoz hasonlatos kártevőknek nevezte. A dolog előzménye, hogy Kadhafi egyik fia – a szerény névre keresztelt Hannibál – egy genfi szállodában összeverte az egyik szobalányt, s ezért a rendőrség néhány órára fogva tartotta és kihallgatta.
Az amerikaiak nem bíznak a kormányban
Az Egyesült Államok polgárai hagyományosan bizalmatlanok a hatalommal szemben. Mára azonban olyan mértékűvé vált a kormánnyal szembeni ellenérzés, hogy az a válság megfékezéséhez elengedhetetlen reformokat akadályozza - írja William Galston filozófus, Bill Clinton egykori tanácsadója a brit gazdasági lapban.
New York a bankmentés haszonélvezője
A gazdasági válság kirobbanásakor elemzők azt jósolták, hogy az Egyesült Államokban leginkább New Yorkot, a pénzügyi élet központját fogja sújtani a visszaesés. Nem így történt, és ez elsősorban a kormány bankmentő akciójának köszönhető - áll a New York-i napilapban.







