Barack Obamának több fronton is különböző kihívásokkal kell szembesülnie a hivatalba lépése utáni első külföldi körútján, mivel az Egyesült Államok gazdasági gondjai mind szövetségeseit, mind ellenfeleit felbátorítják - írta a The New York Times-ban Helene Cooper diplomáciai tudósító.

Az izraeli liberális lapnak név nélkül nyilatkozó magasrangú palesztin vezető szerint Washington nyomás alatt tartja Mahmud Abbasz palesztin vezetőt, hogy akkor is tartson ki a közvetlen tárgyalások mellett, ha izraeli részről nem tudnak leállítani minden Jeruzsálem-környéki építkezést. A forrás szerint erre a palesztin elnök nem lesz hajlandó.

Bár mint ismeretes, az orosz kormány meghirdette a véderő és a hadifelszerelés megújítását, s erre öt évet tervezett szánni, az ügyben azóta sem történt lényeges változás. Az orosz csapatok felszereltsége mintegy 40 évvel marad el a NATO- erők mögött – írja a moszkvai napilap.

Barack Obama amerikai elnök politikai jövőjét kockáztatja legutóbbi bejelenésével, miszerint: befejeződött Amerika iraki missziója – írja az olasz katolikus napilap. A probléma az, hogy amerikai katonák nélkül nagyobb esélye van annak, hogy az országban polgárháború törjön ki, semmint, hogy folytatódjék a konszolidáció, ezt pedig ott mindenki Washington bűneként fogja felróni.

Ukrajna orosz belső-piaci áron kaphatja a földgázt, ha belegyezik, hogy az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vegyesvállalattá egyesüljön – jelentette ki az orosz gázóriás igazgatója, Alakszej Miller. Ez azt jelenti, hogy ezer köbméter gáz 60 dollárba kerülne, mely a külpiacokon forgalmazott orosz gáz áránál 40 százalékkal kevesebb.

Guido Westerwelle német külügyminiszter múlt pénteki pristinai látogatásán ismét felhívta Koszovó függetlenségének elismerésére azokat az államokat, amelyek eddig ezt nem tették meg. Közöttük van Románia – írja a legnagyobb példányszámú román napilap –, márpedig ez az ország is jól tenné, ha mielőtt elismerné Koszovót, hisz annak újjáépítése az Európai Unió közös külpolitikájának nélkülözhetetlen része.

Amikor 2003-ban a szövetséges csapatok bevonultak Bagdadba, az újságok lelkes szalagcímei megmutatták, hogyan is érez a többség a győzelem láttán. „A csapatok győzedelmeskedtek a zsarnoki rezsim felett”, „A zsarnok a hősök kezére került” ilyen és hasonló címek láttak napvilágot, de nem csak az amerikai, brit, spanyol vagy olasz újságokban, vagyis azon országokéba, melyeknek a katonái megszabadították a világot Szaddam Husszeintől, hanem a kuvaitiakban is.

Vlagyimir Putyin 2000 kilométeres utazást tett egy egyszerű sárga színű Lada kocsival az orosz Távol-Keleten, miközben nem szűnt meg élesen kritizálni a kormánnyal szembeni tüntetések résztvevőit, különösen a moszkvaiakat, akik nemrég úgy határoztak, minden 31 napos hónap utolsó napján kimennek a főbáros szívében lévő Győzelem térre, emlékeztetve a kormányt az alkotmány 31. paragrafusára, mely garantálja a szólás és gyülekezési szabadságot.

A hágai Királyi Könyvtár interneten hozzáférhetővé tette az eddigi összes holland újság valamennyi lapszámát, visszamenőleg a 17. századig. A vállalkozás lényege a teljesség, egyetlen lapot vagy lapszámot, oldalt sem hagytak ki politikai vagy egyéb megfontolások miatt. Így ma már hozzáférhető valamennyi a második világháború előtt és alatt kiadott fasiszta újság is.

Samuel P. Huntington 1992-es tanulmányban felvázolt, majd később kötetben publikált, sokat vitatott elmélete a „civilizációk összecsapásáról” Ayyan Hirsi Ali szerint hozzásegíti a ma emberét, hogy könnyebben és pontosabban megértse a világban zajló folyamatokat. Ali korábban a holland parlament képviselője volt, maga is élesen kritizálja az iszlám éles nyugatellenességét, szomáliai-iszlám születése dacára. [Világhírűvé vált könyve magyarul is megjelent, A hitetlen címmel – globusz.net]

Több tucat civil ruhás rendőrrel igyekeztek megakadályozni a tüntető tömeget a hatóságok, hogy palesztin középületekre támadjanak tiltakozásul, amiért a palesztin vezetés – amerikai nyomásra – közvetlen tárgyalásokat tervez Izraellel. A tüntetők elsősorban Mahmud Abbasz kritizálták, illetve árulónak nevezték, amiért úgymond engedett az amerikai nyomásnak.

Jeffrey Goldberg számos interjút készített az utóbbi időben azokról a forgatókönyvekről, melyek az iráni atomfegyver-programmal kapcsolatos politikai erőeltolódások következményeivel foglalkoznak. Az interjúk tanulságairól és üzeneteik egyértelműségéről összefoglalót közölt a The Atlantic című amerikai folyóirat. A vélemények gyakorlatilag megegyeznek abban, hogy a következő szűk egy év leforgása alatt egy Iránnal szembeni katonai támadás elkerülhetetlen.

Oroszország lakossága belefáradni látszik az ellenzékiségbe. A régóta szervezett, augusztus 21-ére meghirdetett kormányellenes kalinyingrádi (Königsberg) tüntetésen alig jelentek meg ezren, miközben a szervezők legalább tízezer ember jelenlétére számítottak. Elvárásaik nem voltak megalapozatlanok, hisz még januárban is több tízezres tömeget tudott a Szolidaritás Csoport az utcára vinni, komoly aggodalmakat váltva ki a Kremlből.

A javarészt baloldali radiális eszméket követő svájci mozgalom, a Hadseregmentes Svájcért Csoport (GSoA) aláírás-kampányt indított annak érdekében, hogy megszüntessék a hadkötelezettséget. A konzervatív zürichi napilap számára ez a svájci hadsereg felszámolását jelentené – és nem is egészen alaptalan az ezzel kapcsolatos gyanú. A békeaktivisták közül ugyanis sokan a hadkötelezettség felszámolását a hadsereg felszámolása felé teendő első lépésként fogják fel.