Archívum - júl 2008
„Obama a kampány fő témája – mindkét jelölt számára”
A The Los Angeles Times szerkesztőségi cikkében beszámol róla, hogy John McCain, a republikánus elnökjelöltség várományosa negatív kampányt indított. Tegnap McCain kampánystábja egy új televíziós politikai hirdetés sugárzását kezdte meg. A reklámfilm a demokraták reménybeli elnökjelöltjét a bulvárlapok kedvenceihez - Paris Hiltonhoz és Britney Spearshez - hasonlítja. „Nyilvánvaló, hogy a republikánus jelölt kampánya nem John McCainre koncentrál, hanem inkább Obama megítélését próbálja befolyásolni azzal, hogy két üres beszédű hírességekhez hasonlítja."
A lap által megkérdezett elemzők szerint mindkét jelölt stratégiája sebezhető. Az Európában és Ázsiában már-már elnöki szerepben tetszelgő Obamát a választók könnyen önhittnek és arrogánsnak ítélhetik. De McCain agresszív negatív kampánya is elsülhet visszafelé, hiszen a republikánus politikus éppen annak köszönheti népszerűségét, hogy képes az árokásó pártpolitika fölé emelkedni.
Az Alkotmánybíróság döntése felgyorsíthatja Törökország uniós integrációját
Az Ankarában megjelenő lap az Európai Unió bővítésért felelős biztosával, Olli Rehn-nel készült interjút közöl, melyben a politikus érinti a kormányzó Jog és Fejlődés Pártja (AKP) betiltására tett kísérlet kudarcát is. Rehn kijelentette: az a tény, hogy az Alkotmánybíróság elutasította az egyik államügyész keresetét az AKP ellen, mely azzal vádolja a szervezetet, hogy felszámolni igyekszik felszámolni a szekuláris rendet, az ország érettségét mutatja, és azt, hogy ott érvényesül az európai értékek befolyása érvényesül.
"Úgy vélem – jelentette ki a biztos –, Törökországban elsöprő támogatottsága van az Unióhoz történő csatlakozásnak", amit senki, így az Alkotmánybíróság sem hagyhatott figyelmen kívül. Megnőttek az ország európai esélyei, de hogy a csatlakozás valóra váljék, az integrációs folyamat folytatására, illetve új reformok gyors és következetes bevezetésére van szükség.
Az agresszivitás jegyében
Július közepén, zárt ajtók mögött rendezték meg Moszkvában az Orosz Föderáció nagyköveteinek éves értekezletét. A rendezvény jelentőségét emelte, hogy azon beszédet mondott Dmitrij Medvegyev államfő, és ismertette az ország új külpolitikai koncepcióját. A Kommerszant hosszú elemzést szentelt a ténynek, és – név nélkül – megszólaltatott olyanokat is, akik jelen voltak az értekezleten. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy az elnöki beszéd nem Medvegyev korábbi stílusát tükrözte, hanem inkább “kifejezetten Putyin stílusában” fogalmazódott. És az is feltűnést keltett, hogy a vezető politikus a nagykövetektől több „aktivizmust”, sőt egyenesen az orosz érdekek agresszív képviseletét követelte.
Oroszország visszanyerte erejét – indította beszédét Medvegyev –, így ma már képes válaszolni azokra a kihívásokra, amelyek mind globális, mind pedig regionális szinten érik. Sőt, a világnak olyan vidékei, melyek eddig tudomást sem vettek Moszkváról, most várakozással tekintetnek az itt születő döntések elé.
Kizárták a pártból a volt csúcsminisztert
Wolfgang Clement ügyében a német szociáldemokraták (SPD) észak-rajna-vesztfáliai döntőbizottsága ítélkezett. A pártvezetés részéről hangsúlyozták, hogy a szövetségi állam egykori kormányfője, majd a Schröder-kormány gazdasági, munkaügyi és szociális minisztere szövetségi szinten még fellebbezhet a döntés ellen.
Clement éles bírálataival régóta szálka a szociáldemokraták egy részének a szemében. Még januárban keltett felháborodást azzal, hogy a hesseni parlamenti választások előtt közvetett módon a szociáldemokrata jelölt, Andrea Ypsilanti megválasztása ellen hangolta a szavazókat, bírálva a jelölt energiapolitikáját, melynek középpontjában a megújuló energiaforrások állnak. Clement egyébként tagja az RWE-Power energetikai óriáscég felügyelő bizottságának.
Lemond az izraeli miniszterelnök
A korrupciós botrányba keveredett Ehud Olmert tegnap televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy szeptemberben nem jelölteti magát pártja, a Kadima élére, az elnökválasztás után pedig lemond kormányfői tisztségéről. Legvalószínűbb utódának Tzipi Livni külügyminisztert vagy Shaul Mofazt, a közlekedési tárca vezetőjét tekintik. Amennyiben az új izraeli miniszterelnök koalíciós tárgyalásai októberig nem járnak sikerrel, új választásokat kell kiírni, ami hónapokra megakaszthatja a békefolyamatot.
Bayrou – a demokratikus aktivizmus alternatívája
Igen sokan vannak, akik a 2007-es elnökválasztás után azt jósolták, hogy François Bayrou, a harmadik jelölt, végképp letűnik a politikai színtérről. Amit elért, vagyis a francia liberális választók példa nélküli mozgósítása és egyesítése, az nagy teljesítmény ugyan, de hát – ekként a jósok – Franciaországban soha nem engedett a jobb- és baloldal harca túl nagy mozgásteret a centrumnak. Ez az érvelés – írja a Le Monde – velejéig hamis. Bayrou ma is karakteres szerepet tölt be a francia közéletben, politikai opciói pedig talán a leghitelesebb érvek a Nicolas Sarkozy politikájával szemben.
Mint ismeretes Bayrou 18,5 százalékot ért el a tavalyi francia elnökválasztáson, s ezzel ugyan a harmadik helyre szorult a jobboldal jelöltje, azaz Sarkozy, illetve a szocialista Ségolène Royal közötti küzdelemben, de ilyen kiváló eredményt a „nagyokkal” szemben még soha senki nem ért el.
Kissinger: nem kell menetrend az iraki csapatkivonásról
Henry Kissinger, a Nixon-kormány külügyminisztere a washingtoni lapban amellett érvel, hogy az iraki csapatkivonás dátumának pontos megjelölése súlyos stratégiai hiba lenne. A veterán politikus, aki jelenleg John McCain informális tanácsadója, bírálta Barack Obama, a demokrata párt leendő elnökjelöltjének javaslatát, amely szerint az iraki megszállás befejezését pontos határidőhöz kellene kötni.
Kissinger emlékeztet rá, hogy az al-Kaida és a helyi szunnita lázadók meggyengültek, és így az előző érvek kudarcai után most végre érdemi előrelépés történt az iraki rendezés ügyében. A csapatkivonás menetrendjének bejelentése Kissinger szerint arra ösztökélné a jelenleg vesztésre álló szélsőségeseket, hogy az amerikai katonák távozásáig kivárjanak, és csak a csapatkivonás után lendüljenek ismét támadásba.
Új külpolitikai koncepció vagy csak a Nyugat tesztelése?
Kedden, a brüsszeli NATO–Oroszország nagyköveti tanácskozáson, az orosz fél nevében Dmitrij Rogozin előterjesztette országa új külpolitikai koncepcióját. A bemutatott irat szerint a nyugati blokknak fel kellene adnia a versengést Moszkvával, és egy új európai biztonsági rendszer közös kiépítésén kellene fáradoznia. „A koncepció kritizálja a NATO-kiterjesztését, kifogásolja, hogy az EBESZ nem azokkal a dolgokkal foglalkozik, melyekkel kellene, és az Európa Tanács olyan dolgokba ártja magát, melyekre nincs felhatalmazása” – idézi az újság a nagykövetet.
Az elképzelések tökéletesen egybevágnak azokkal az irányelvekkel, melyeket Dmitrij Medvegyev elnök július 16-án ismertetett az orosz diplomáciai kar előtt – írja a napilap –, és amelyek egyértelműen azt üzenték Brüsszelnek: az Orosz Föderáció új lapot nyit kül- és biztonságpolitikájának történetében. Ettől kezdve kizárólag olyan elveket fog a Föderáció követni, amelyek hasznosak számára.
Bush aláírta a burmai rezsimet szankcionáló törvényt
Miután Bush aláírta a burmai rezsimet szankcionáló törvényt, rövid sajtótájékoztatón jelentette ki: „Szeretnénk e törvénnyel ismételten kihangsúlyozni, hogy hiszünk a demokráciában és a szabadságban.” A burmai junta bűnlistája egyre hosszabb – írja a lap. De Washington mostani haragját, sőt elkeseredését az a magatartás váltotta ki, amivel Rangoon a múlt évi trópusi vihar következményeit kezelte. A hatóságok semmit sem tettek a több százezer ember megsegítése érdekében, így közvetve felelősek azért, hogy mintegy nyolcvanezren haltak meg. Ráadásul a külföldi segítséget sem akarták elfogadni. Ugyancsak a bűnlistán szerepel az a brutalitás is, amivel a buddhista szerzetesek múlt év szeptemberi tüntetését – az úgynevezett „sáfrányos forradalmat” – szétverték.
Különösen Laura Bush viseli szívén a burmaiak nehéz anyagi helyzetét és politikai elnyomásukat. Jelen volt a rögtönzött ceremónián az ovális irodában, amikor az elnök aláírta a törvényt, mely egyrészt megerősíti a Kongresszus által 2003-ban már elfogadott szankciókat, illetve kiegészíti azokat új megszorításokkal.
Tárgyalások folynak Izrael és Szíria között
„Szíriának végre választania kell a háború és a béke között” – jelentette ki Ehud Olmert izraeli miniszterelnök annak kapcsán, hogy török közvetítéssel tárgyalások kezdődtek Jeruzsálem és Damaszkusz között.
Olmert a Héber Egyetemen tartott előadásában tér ki e kérdésre, melyet a nemzetbiztonsági kar végzős hallgatói előtt tartott. A miniszterelnök – ismerve a számos kritikát – határozottan védelmébe vette döntését, hogy belemegy a tárgyalásokba. „Biztonsági szerveink eléggé felnőttek a feladathoz és kellő stratégiai perspektívával is rendelkeznek ahhoz, hogy támogassák a Szíriával folytatott dialógust” – jelentette ki. Utalt rá, hogy a szakértők most először vélik úgy – igaz még a megbeszélések előkészítő szakaszánál tartanak –, hogy nagyobb esély van eredmények elérésére, mint valaha.
